Míg az emberek nagy része még mindig egyetemes szolgáltatótól veszi az áramot, az összes villamos energia fogyasztás nagyobb részét adó vállalatok a szabadpiacon versengő kereskedőktől veszik meg az áramot. Az elmúlt néhány évben az áramfogyasztás jellemzően a szabadpiacon bővült, míg az egyetemes szolgáltatásban eladott áram mennyisége jórészt stagnált vagy visszaesett. A vállalatoknak érdemes lehet több kereskedőtől is ajánlatot kérni, ezek ugyanis árban és kapcsolt szolgáltatásokban is versenyeznek egymással. Megnéztük, hogyan néz ki ma a magyar villamos energia piac.

Ma Magyarországon a villamos energia piacán kétféle szolgáltatási forma létezik: a szabadpiaci ellátás és az egyetemes szolgáltatás. Az egyetemes szolgáltatást a lakosság és a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó, egyetemes szolgáltatásra jogosult cégek veszik igénybe, itt hatósági áron történik az áramfogyasztás. Ezzel szemben a szabadpiacon a kereskedőktől veszik a cégek és az egyetemes szolgáltatásból kilépő ügyfelek a villamos energiát.
A szabadpiaci szolgáltatási formát uniós szabályok írják elő, a magyar szabad árampiacon már 13 éve versenyeznek külföldi nemzetközi hátterű kereskedők, az egyetemes szolgáltatók leányvállalatai és helyi kisebb szereplők. A kereskedők nem építenek ki újabb hálózati infrastruktúrát, - a meglévő hálózat használatáért a fogyasztók jellemzően közvetlenül a hálózat üzemeltetőinek fizetnek. - A szabadpiacon túlnyomó részt az egyetemes szolgáltatásra egyébként sem jogosult vállalatok és kisebb részben kisvállalatok és lakossági fogyasztók vesznek áramot. Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy a cégeknek érdemes akár több kereskedőtől is ajánlatot kérni, ugyanis a kereskedők az árban és kapcsolt szolgáltatásokban is versenyeznek egymással.

Az elmúlt négy évben a Magyarországon értékesített villamos energia mennyisége viszonylag állandó volt, ugyanakkor a folyamatok szintjén az látszik, hogy a fogyasztók az egyetemes szolgáltatóktól kevesebb vagy stagnáló mennyiségű áramot vesznek, míg a szabadpiaci áramfogyasztás bővül. 2014-ben közel 2,5 százalékkal nőtt a magyar áramfogyasztás, mindez úgy, hogy az egyetemes szolgáltatás 5,4 százalékkal csökkent, az üzleti szektor viszont 3,5 százalékkal nőtt.

Forrás: Energiaforrás, 2015. 2. szám.

A 2015. január-augusztusa közötti időszakban már közel 3,5%-os volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest, melyet az üzleti szektor 4,6%-os bővülése hajtott, és 2015-ben már az egyetemes szolgáltatás is növekedett kicsit több mint fél százalékkal.
A hazai fogyasztók energiaigénye a hosszú távú tapasztalatok alapján szorosan összefügg az ipari termeléssel, míg a szolgáltató és a mezőgazdasági szektor áramigénye jóval kevésbé függ a gazdasági kibocsátástól. Ahogyan az MVM szaklapja rámutat, az ipari termelés 1 százalékos bővülése az áramfogyasztást 0,35 százalékkal növelte. A 2000-es évektől a válságig emelkedett a magyar villamosenergia-fogyasztás, ekkor némileg visszaesett, azóta pedig visszafogottan emelkedik. 2011-óta így nézett ki a magyar áramfogyasztás és az ipari termelés változása:

Forrás: Energiaforrás, 2015. 2. szám.

Tavaly nettó áramimportőrök voltunk

Magyarország tavaly az év első 8 hónapjában nettó áramimportőr volt, vagyis a versenyképes magyar termelés nem tudta fedezni a hazai igényt. Szlovéniát leszámítva az összes szomszédos országgal összeköttetésben állunk, melyek közül Horvátországba és Szerbiába nettó exportőrök, a többi országgal szemben importőrök voltunk.

Forrás: Energiaforrás, 2015. 2. szám.

További érdekesség, hogy tavaly az év első 8 hónapjában már átlépte a 10 százalékot a magyar áramtermelésen belül a megújulókból származó energia aránya. 1 százalék körül volt a vízi erőművek, 33 százalék a fosszilis tüzelőanyagok, és 56 százalék volt a nukleáris tüzelőanyagokból előállított áram aránya.

Forrás: Energiaforrás, 2015. 2. szám.