A szabályozott lakossági áramár nem torzítja a piacot, mert az egyetemes szolgáltatásban részt vevők átmehetnek a versenypiacra – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornának. Kifejtette: a verseny akkor lenne kizárva, ha a piacra jutás szabályai nehezítenék új szereplők megjelenését, ilyen irányú észrevételt azonban még a Bizottság sem tett. Hozzáfűzte, van olyan piaci szereplő Magyarországon is, amelyik versenypiaci körülmények között szolgáltatja az áramot a fogyasztók számára.

Az államtitkár kitért arra is, vannak országok, amelyek már kötelezettséget vállaltak arra, hogy kivezetik a hatósági árszabályozást. Magyarország szerencsésebb helyzetben volt, korábban az IMF nem kényszeríthette arra, hogy ilyen vállalásokat tegyen, a Bizottság azonban úgy döntött, hogy ki kell vezetni, mert piactorzító tényező – mondta.

Felhívta a figyelmet: a villamosáram területén a szabályozott árak megszüntetése más következményekkel jár Nyugat- és Kelet-Európában, ugyanis utóbbiban jóval alacsonyabbak a jövedelmek, ezért az energiáért fizetendő ár jobban megterhelné az itteni jövedelmeket. Hozzátette, 2010 és 2015 között maga az unió is bemutatta hatástanulmányában, hogy ahol piaci áron vették meg az áramot a fogyasztók, mindenhol növekedett az energia ára, ahol viszont szabályozott ár volt, ott mindenhol csökkent.

Hangsúlyozta, a szabályozott ár semmilyen zavart nem okozott az üzemeltetésben, a piaci szegmensben dolgozó kereskedők számára, az áramot importálók megtalálták a számításukat az úgynevezett szabadpiacon.