Elemzők szerint az elkövetkező évtizedekben a megújuló energiatermelés fogja a legtöbb befektetést bevonzani: 2050-re a szél- és napenergia már a teljes áram szükséglet 50%-át biztosíthatja. Ezen energiaforrások teljesítménye viszont nem egyenletes, az időjárástól és napszaktól függ, ezért szükség lesz puffer kapacitások kiépítésére: akkumulátorokra és földgáz-erőművekre. Ennek következtében a földgáz kereslet növekedése várható a megújuló energiaforrások térnyerésével párhuzamban. A megújuló energia elterjedését tovább segíti a napelemek és szélmalmok gyártásköltségeinek jelentős csökkenése és a hatékonyságuk folyamatos fejlődése. Egyes becslések szerint 2050-re az otthoni áram felhasználás már 40%-ban saját napelemekkel lesz megoldva. Jelenleg egy ilyen rendszer megtérülése – az akkumulátorokat is beleszámolva – 13 év, ez 2040-re 6 évre fog várhatóan csökkenni.

CO2 emisszió csökkenése leglátványosabban Európában fog bekövetkezni, Németország energia termelése 2050-re már 96%-ban megújuló energiaforrásból lesz. Kína emissziója 2027-ig még nőni fog, India pedig csak 2038 után fog kevesebbet kibocsájtani, az olcsó szénforrásokról való lassabb átállás miatt. 2035-ben a világ teljes energia ellátásának negyedét még mindig a szén fogja adni. .