2016-ban a Párizsi Egyezményt 195 ország írta alá, melynek keretében az egyes országok hozzájárulási tervet tettek le a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Németország és Anglia célkitűzései közé emelte a zéró-karbon környezetvédelmi politikát, melynek értelmében 2050-ig megpróbálják az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtását teljesen megszüntetni.

Mindemellett látható, hogy az európai gáz-infrastruktúra (gáz-erőművek, szállító vezetékek és LNG terminálok) fejlesztésébe 130 milliárd EUR tőkét tervez befektetni az állami és a magán szektor együttvéve. Ennek közel harmadát pedig pont Németország és Anglia. A földgáz-infrastruktúra fejlesztése 30%-al magasabb felhasználást tenne lehetővé, ami viszont tovább fűtené a klíma-krízist.

Mivel egyre több földgáz kerül kitermelésre, illetve a szállítás szempontjából is kezd könnyen elérhetővé válni, felhasználása rohamosan nő, elemzések szerint ezzel a karbon emisszió növekedésében vezető szerepe lett, egész pontosan 60%. Ehhez hozzájárul az is, hogy a földgáz elégetésekor keletkező szén-dioxid mellett, a feldolgozás és szállítás során metán is a légkörbe kerülhet, ami 120-szor nagyobb üvegházhatási tényezővel rendelkezik, mint a szén-dioxid.

Mivel a gáz-infrastruktúra most sincs teljesen kihasználva, ezért célszerűnek tűnik ezeket a költséges, átlagosan 40 év alatt megtérülő beruházásokat felülvizsgálni és összeegyeztetni a hatályos klímai-politikai célokkal.

Forrás: https://earther.gizmodo.com/europe-has-a-130-billion-natural-gas-problem-1841448077 [1]