Rezsi – Tavalyhoz képest 20 százalékos árverési drágulás

Megugrottak az árak a Magyar Villamos Művek (MVM) múlt héten tartott áram-nagykereskedelmi árverésén – deríthető ki az állami energiaholding internetes oldalán fellelhető közlemény alapján. Az áramárverésen kialakult árak alapján – ha marad az eddigi gyakorlat – akár lakossági áremelés is előre jelezhető.

Az alapvető viszonyítási pontnak tekintett zsinórtermék számításunk szerint az első, júliusi aukcióhoz képest 8 százalékkal drágult. Az ez évi áramtarifákat meghatározó tavaly év végi árverésekhez képest pedig átlag mintegy 20 százalékos emelkedés adódik. (Az árverésen áramkereskedők és ipari fogyasztók vehetnek részt. A lakossági áram ára nem itt dől el. A „zsinór” az adott év egészében, napi 24 órán keresztül leszállított áram fantázianeve. Az ettől eltérő, speciális időszakokban „leszállított” áram nagykereskedelmi ára – a jól ismert éjszakai áramhoz hasonlóan – más.) Az MVM a nyertes kereskedőknek 2012-ben kilowattóránként (kWh) 17 forintos tarifával szállítja a nonstop áramot. A trend tehát elmozdulni látszik a 2010–2011-es 14-15 forintos mélypontról.

Magyarországon az MVM vásárolja meg az erőművekben termelt áram nagy részét, és adja tovább kereskedőknek, gyáraknak, illetve a lakossághoz kapcsolódó szolgáltatóknak. Számos csatornán értékesíthet, a megállapodásos vagy a kormány által meghatározott tartalmú szerződéstől kezdve a napi tőzsdén át a havi vagy éves hatályú árverésig.

Az MVM-csoport árveréseinek szerepe és a körülötte tapasztalható felhajtás az elmúlt évek során jelentősen változott. Az állami holding már a 2000-es évek elejétől árverezte árama egy részét, de a lakosságnak szánt adag ilyen formában nem cserélhetett gazdát. A lakossági áramár megállapításának jogát a kormány tartotta magánál azzal a céllal, hogy azt politikai megfontolásokból befolyásolhassa.

Az árverések jelentősége a Gyurcsány-kormány alatt nőtt meg. Ekkor ugyanis – nem kis mértékben az akkor liberális irányítású gazdasági tárca nyomására – az az elképzelés öltött testet, hogy a lakossági árakat is az árverések eredményéből vezessék le. Ezzel egyidejűleg egyre nagyobb nyilvánosságot kapott az esemény – akkoriban még az újságírók is bekukkanthattak az akkor még élő licitnek helyet adó terembe –, ám szerencsétlen módon pont 2007–2008-ban ugrott meg nagyon a zsinórtermék ára. Habár az árverés és a lakossági árak kapcsolatát nem tették világossá, a drágulás a lakossági áramáremelések hivatkozási alapjául szolgált. 2009 végén – nyilván a válság hatására – viszont jelentős árzuhanással szembesülhettek az MVM-árverés résztvevői. Ezeket az alkalmakat ugyanakkor már jóval kisebb csinnadratta övezte, és az árverési eredményekre hivatkozva a kormány nem is csökkentette a lakossági áramárakat. Ezt furcsálló felvetéseinket az iparág – például az árakat akkor meghatározó energiahivatal – azzal hárította el, hogy a lakossági áramár még mindig jóval alacsonyabb az árverésen kialakultnál.

A kormányváltás óta a kabinet visszavette az energiahivataltól a lakossági áramár megállapításának jogát. A megújult MVM egyre kisebb mennyiségeket dob piacra az árveréseken. A tisztánlátást nehezíti, hogy az internetes felületeiken időnként közreadott beszámolók sem utalnak olthatatlan közlésvágyra. Ugyanakkor megjegyzendő: míg az MVM-csoport régebbi közleményeiben elmosták a konkrét áradatokat, azok az utóbbi időben – érezhető hatósági nyomásra – egyre pontosabbak. Szakértők úgy vélik: az energiaipar belső kommunikációjában továbbra is nagyon fajsúlyosak ezek az árverések, amelyek „árjelzőkként” szolgálnak. (Idén még tartani kell egy árverést.) Azt, hogy az árjelzések miképp jutnak el a kabinethez, és ott pontosan mi alapján döntenek, a kormányváltás óta homály fedi. Ezért hatott szokatlanul a kormány energiaár-emelési tilalma, ahogy az is, hogy ez év február elején váratlanul mégiscsak emeltek a lakossági tarifán. Az Orbán-érában az áramárak emeléséért szakértők szerint nem a „multik”, hanem a kereskedelmi láncba ékelődő MVM lobbizhat a legnagyobb eséllyel. A Fidesz-kabinet számos döntésével bizonyította, hogy rendkívüli fontosságot tulajdonít az állami csoport terjeszkedésének és nyereségnövelésének. Sokak szerint a februári rapid áremelés is az MVM-et segíthette. Mindenesetre a mostani árverések eredményei ismét a lakossági árak emelése irányába hatnak.

Tízszázalékos lakossági emelés?

Ha a nem lakossági fogyasztóknak juttatott áram tavaly óta tapasztalt átlag 20 százalékos áremelkedését a lakossági áram árára is kiterjesztenék, az önmagában mintegy tízszázalékos lakossági tarifaemelést tenne szükségessé – vélik szakértők. Ennek az oka az, hogy maga az áramár a kilowattóránként több mint 40 forintos bruttó díjnak csak mintegy fele. Az árverés eredményeként közzétett 17 forintos tarifára a szolgáltatók néhány forintos árrése, a szolgáltatók áramhálózatának több tízforintos működtetési költsége, illetve számos egyéb – részben politikai okokból beépített – tétel rakódik rá. Ezeket a kormány különböző megfontolások alapján szintén rendszeresen módosíthatja.