Márciustól vagy legkésőbb áprilistól ismét tíz százalékkal csökkenhetnek a háztartások rezsiköltségei, a gáz-, a villamosenergia- és a távhőár esetében várható további "központi ármérséklődés" - értesült kormányzati forrásokból a Magyar Hírlap.

A lap úgy tudja, ezenfelül még egy "jelentős", valószínűleg újabb tízszázalékos árcsökkentés is szerepel az ez évre szóló kormányzati tervekben. A cél az, hogy ez minden háztartásban érvényesüljön - olvasható a lap csütörtöki számában.

Mint ismeretes idén január elsejétől a lakossági energiaszolgáltatás díja (földgáz, áram, távhő) 10%-kal mérséklődött. A lépést a kormány decemberben rendelte el, amikor is utasította az energiaszolgáltatást felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy dolgozza ki az ehhez szükséges jogszabály-változtatásokat. Habár a kormányzati kommunikációban a bejelentést követően az hangzott el, hogy a januári rezsicsökkentés terheit a külföldi tulajdonú energiaszolgáltatóknak kell viselnie, a végrehajtott jogszabály-módisítások szélesebb körben terítették el a rezsicsökkentésből fakadó iparági terhet.

A Magyar Hírlap értesülése a tekintetben meglepő, hogy közgazdaságtanilag már a most elrendelt 10%-os rezsivágás sem volt igazolható (a mögöttes termékek árai nem csökkentek), így kérdéses, hogy miként lehet még egy (vagy kettő) hasonló tarifavágást megtenni a működés-szolgáltatás veszélyeztetése nélkül. Itt meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi energiapiaci trendekből jelenleg nem várható, hogy a további díjcsökkentéseknek fedezetet biztosítson.

Más szempontból viszont a kormányfő, illetve a kormány több tagja is beszélt arról korábban, hogy a januári tarifavágás "csak az első lépés", illetve különböző fórumokon elhangzott az is, a kormány meglátása szerint még további jelentős (20-30-40%) tartalék van a renszerben. Ez utóbbi állítást cáfolni látszik, hogy már a most januári díjcsökkentést fedezésére is jelentős keresztfinanszírozási elemeket kellett beépíteni (pl. az áramszolgáltatásban a vállalati szegmens terhére), illetve hogy nem készültek, illetve nem hoztak nyilvánosságra erről szóló szakhatósági elemzéseket.
Az alapvetően jóléti intézkedéseknek minősíthető lépések erősíthetik a kormány azon szándékát is, hogy ismét állami tulajdonba vonja az energiaszolgáltató-cégeket, hiszen ezek a lépések a szolgáltatócégek értékének csökkenését is előidézik.

A januári vágás a Portfolio.hu becslése szerint összesen 100-110 milliárd forintnyi bevételkiesést okozhat, amelynek egyötöde a költségvetést is terheli, hiszen az áram- és gázszolgáltatás 27%-os áfakulcs mellett történik.