Keresés űrlap

Egykulcsos megoldások egy kézből
Több ezer elektronikus aukció, árlejtés tapasztalata
Szakértőink évtizedes beszerzési tapasztalatai
Sourcing siker garancia
Benchmarking, avagy az információ hatalma
Élmény alapú közbeszerzés
Több mint 3000 ügyfél
Éves szinten 1500 beszerzési projekt
Csoportos energia beszerzések
Mérhető és kézzelfogható megtakarítások
Többszörös befektetett arányos megtérülések (ROI)

Referenciáink

Eredményeink

Beszerzési érték: 478 Mrd Ft
Projektek száma: 8900 db
Ügyfelek száma: >4500
Villamos energia: 11000 GWh
Földgáz energia: 2270 Mio m3
Elért meg- takarítás: 45 Mrd Ft

Adatkezelési tájékoztató

Jelenlegi hely

Gáz van, kapacitás nincs

Extra kiadások jelentkezhetnek több hazai gázkereskedőnél – amit nem is tudnak áthárítani –, mert egyik társuk, a GdF-Suez a korábbitól eltérő idejű kapacitásszerződést kötött. Bár a megoldás teljesen szabályos, már készülődnek az ügyvédek, és talán az energiahivatalnak is be kell avatkoznia.

Úgy adta át a GdF-Suez egyes versenypiaci ügyfeleit az őket ellátó új gázkereskedőknek, hogy nem adott velük szállítási kapacitást, azaz nem kötött le a rendszerüzemeltető FGSZ Zrt.-nél úgynevezett exitpontot – értesült a Világgazdaság piaci körökből. Ezt azt jelenti, hogy az új kereskedő nem tudja a gázát eljuttatni a vele szerződött vevőnek.

Gyakorlatilag persze nem ekkora a baj, hiszen azt a bizonyos exitpontot az új kereskedő is lekötheti. Csakhogy a lekötésnek más-más az éves, a negyedéves és a havi tarifája: az utóbbiak fajlagosan az évesnek a háromszorosába-ötszörösébe kerülnek. Ez a többletdíj most az új kereskedőket terheli. A kereskedők nem háríthatják tovább a vevőre, hiszen már megállapodtak az árról. Nem vásárolhatnak az olcsóbb éves kapacitásból sem, mert az éves kapacitásaukció május 11-én volt.

Fontos hangsúlyozni, hogy a GdF teljesen szabályosan járt el. Semmi sem kötelezi arra, hogy hosszabb időre kössön le kapacitást, mint amilyen hosszú időre gázellátási megállapodása van. Igaz viszont, hogy nem lett volna számára hátrányos, ha éves kapacitást köt le egy gázév közepén lejáró gázeladási szerződés mellé, hiszen az éves kapacitásnak a gázév további szakaszára vonatkozó részét amúgy is továbbadhatja ügyfele új kereskedőjének. Ez a jellemző gyakorlat.

Csakhogy most új helyzet állt elő. A Világgazdaságnak adott válaszában a GdF-Suez emlékeztetett, hogy már jelezte: 2015. július 1-jével megszünteti a szabadpiaci földgáz-kereskedelmi tevékenységet. Hangsúlyozta, hogy „a GdF-Suez Energia Holding Hungary Zrt. a hatályos jogszabályoknak megfelelően és a kapacitásátadással kapcsolatos jogokkal/kötelezettségekkel összhangban járt el a kereskedőváltáskor”.

A magasabb kapacitásdíj az FGSZ-nél jelentkezik extra bevételnél. Úgy tudjuk, egyes pórul járt gázkereskedők már kezdeményezték nála, hogy méltányossági vagy más megfontolásból az éves tarifa árán adjon kapacitást az érintett ügyfelek ellátáshoz, de ez az engedékenység nemigen szolgálná az FGSZ érdekét.

Két másik módon is szeretnének kikeveredni jelen helyzetükből a gázkereskedők. Információink szerint mérlegelik, hogy megbíznak egy ügyvédet, hátha talál számukra fogást a történeten, továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH) is szeretnék megkeresni az alacsonyabb kapacitásdíj megszerzése érdekében. A MEKH-hel kapcsolatos reményeiket erősítheti, hogy a hivatalos politika szerint a rezsicsökkentésnek a versenyszférában is jelentkeznie kell, márpedig a magasabb kapacitásdíj emeli a költségeket. Ellene szól viszont, hogy e többletdíj csak jövő májusig és teljesen szabályosan terheli a kereskedőket, vagyis ráadásul nem is a felhasználókat. Mellesleg a kereskedők nyakába éppen a szabályozás rakott nemrég pluszterhet azzal, hogy megvonta tőlük egy másik fajta rendszerhasználati díj, a megszakítható kapacitásért fizetendő alacsony tarifa indokolatlan igénybevételének lehetőségét.

Készülnek a törökök a Török Áramlatra

A török kormány engedélyt adott az orosz gáz Európába történő szállítására lefektetendő Török Áramlat gázvezeték tengeri szakaszához szükséges műszaki tanulmányok elkészítésére. Az építkezés részben Törökországhoz tartozó vizeken, részben a tenger török különleges gazdasági övezetében folyna. A cső első szálán a tervek szerint 2016-tól indulhat meg az export. A vezetéknek négy szála lesz, 660 kilométer hosszan a terítékről lekerült Déli Áramlat nyomvonalán, 250 kilométeren pedig új útvonalon haladna. 

Szerző: B. Horváth Lilla