Kötelező, de megéri: ezzel sokat spórolhatnak a cégek

2015 nyarától új kötelezettségek vonatkoznak a Magyarországon működő nagyvállalatokra, miután honosításra került az európai uniós energiahatékonysági irányelv. A cégek egy része az eddigi tapasztalatok szerint kivár a kötelező energia audit elvégeztetésével, de 2016. december 31. után bírsággal kell számolniuk.

Kérdés, hogy a kötelezettség kapcsán mennyire tájékozott a nagyvállalati szektor: a szolgáltatási szektor szereplői közül például sokan tévesen azt gondolják, hogy rájuk nem is vonatkozik az előírás. Mi az energetikai audit, milyen cégek kötelezettek, és mit tegyen, aki nem akar kifutni az időből? A Portfolio Dinh Tamást, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadói csoportjának szenior menedzserét kérdezte a feladatokról, a határidőkről és a magyarországi auditok eddigi tapasztalatairól.

Az energiahatékonysági uniós irányelv honosításával a nagyvállalatoknak kötelezővé vált a rendszeres energetikai audit. Mit jelent ez, és hogy kerül a képbe a KPMG?

Az Európai Unió és Magyarország is jelentős kiaknázható potenciállal rendelkezik energiahatékonyság terén, és a 2012-es Energiahatékonysági Direktíva harmonizációja kapcsán úgy tűnik, most elkezdődhet egy nagyobb ütemű fejlődés. A 2015 nyarán elfogadott energiahatékonysági törvény külön kezeli az energetikai és nemzetgazdasági szempontból kiemelt szektorokat (energia és hőtermelés, -elosztás, központi költségvetés kezelésében levő eszközök), és ezek energiahatékonysági potenciáljának meghatározására központi szereplőket jelölt ki. A nagyvállalatoknak előírt energetikai audit kötelezettség lényege, hogy a nagy számosságú vállalati szektor vonatkozásában is rálátást szerezzenek a megfelelő hatóságok az energiahatékonysági potenciálra.

Az energetikai audit az arra vonatkozó szabvány előírásai szerint készül, és lényegében egy komplex energiahatékonysági értékelés, aminek a fő eredményei a megtakarítási lehetőségek és az ezekhez szükséges működésbeli fejlesztések, illetve beruházások azonosítása.

"Közhely, de igaz, hogy sokszor nagyberuházás nélkül, minimális odafigyeléssel csökkenteni lehet a költségeket és ezzel javítani a vállalat versenyképességét az energetikai költségek csökkentésével."

Kifejezetten nagyvállalatokra vonatkozik ez a szabályozás, szektortól függetlenül minden szereplőre. Tehát akár egy pénzügyi vagy informatikai szolgáltatásokat nyújtó szervezet is érintett lehet, pedig nincsenek rengeteg energiát felemésztő gyárépületei. Magyarországon körülbelül hány cég érintett, és ők mennyire vannak tisztában ezzel a kötelezettséggel?

2015. év végi adatok szerint közel 900 darab, 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat volt Magyarországon. Ehhez jönnek még azok a cégek, amelyek bár kisebb létszámmal üzemelnek, árbevétel és mérlegfőösszeg tekintetében is a határérték felett vannak. Úgy látjuk ugyanakkor, hogy az energetikai audit, mint szolgáltatás sokaknak ismeretlen fogalom, illetve egyelőre még sokan kivárnak: csak azok a cégek foglalkoznak a kérdéssel, amelyeknél költségszinten is meghatározó az energiafogyasztás. A szolgáltatási szektor szereplői közül sokakat váratlanul ért, hogy rájuk is vonatkozik a szabályozás. Azonban a kötelezettség szektorfüggetlen; kötelező az audit minden, 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalat számára, kisebb létszám esetén pedig az 50 millió eurónál nagyobb árbevételű és egyben 43 millió eurónál nagyobb mérlegfőösszegű cégek érintettek. Azon vállalatoknak, amelyek ebbe a kategóriába esnek, 2016. január 20-ig kellett regisztrálniuk magukat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH). Ennek elmulasztása esetén a Hivatal 1 millió forint pénzbüntetést róhat ki, azaz érdemes odafigyelni az audittal kapcsolatos kötelezettségekre.

Az ilyen előírásokkal kapcsolatban az egyik legfontosabb tisztázandó kérdés mindig a határidő. Meddig kötelesek a vállalatok elvégezni az auditot, és mire számítson az, aki nem végzi el a megadott határidőig?

Az energetikai audit lefolytatásának - vagy a mentesség igazolásának - eredeti uniós és hazai határideje 2015. december 5. volt, de a magyar szabályozás kiegészült azzal, hogy aki 2016. december 31-ig pótolja az auditot vagy a mentesség igazolását, mentesül a bírság alól. Ha nincs meg az audit december 31-ig, és ISO 50001-es tanúsítása sincs a cégnek, akkor a MEKH akár 10 millió forintos büntetést is kiszabhat, és a vállalatnak utólag el kell végeznie az auditot.

A legfontosabb tudnivalók:

• évente 50 millió eurónál nagyobb árbevételt eredményeznek, és a mérlegfőösszegük eléri a 43 millió eurót;
• és/vagy 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztatnak.

Aki nem tesz eleget a kötelezettségnek a megadott határidőig, azt a MEKH 10 millió forint bírsággal sújthatja.
Az audit elvégzését nem szabad az utolsó pillanatra hagyni, mert kivitelezése főleg egy nagyvállalat esetében összetett feladatot jelent. Az auditot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által regisztrált auditorok végezhetik.

Az energetikai audit tehát kiváltható az ISO 50001 energiairányítási rendszer bevezetésével. Ez pontosan mit jelent, és milyen cégeknek érdemes ezt a lehetőséget választani?

Első lépésként az energetikai auditot mindenképpen el kell végezni; ez lényegében egy pillanatképet ad a cég adott időpontbeli energiafelhasználásáról és megtakarítási lehetőségeiről. Az ISO 50001 a vállalat működésének szerves részét képező energiamenedzsment megoldás, viszont kialakításához (a rendszer terjedelmét, fókuszpontjait meghatározandó) első lépésként fel kell mérni a vállalat jelentősebb energiafogyasztóit, azaz lényegében végezni kell egy energetikai auditot.

"Az ISO 50001 rendszer bevezetésének előnye, hogy ahol ez megtörtént, ott a későbbiekben már nem szükséges auditot végeztetni, hiszen biztosított a rendszeres mérés és a megtakarítási lehetőségek azonosítása."

Fontos szempont ugyanakkor az ISO 50001 bevezetéssel kapcsolatban, hogy míg az audit külső szakértő által végzett egyszeri munka, az ISO 50001 rendszert annak bevezetése után folyamatosan működtetni szükséges, ami jelentősebb belső erőforrást - egy nagyobb vállalatnál kialakított rendszer esetén 1 fő energetikust és mellette 3-4 főt - igényel. Ezért érdemes mérlegelni, hogy a cég energiafelhasználása, illetve annak komplexitása indokolttá teszi-e az állandó belső mérést, illetve a belső kapacitás erre a feladatra allokálását.

Ha a vállalat regisztrált a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, mi a következő lépés? Hogyan kell elkezdeni az auditot?

Listát kell készíteni azokról az eszközökről - ingatlanokról, technológia berendezésekről, szállítóeszközökről -, amelyeknek jelentős az energiafogyasztásuk. Az energetikai audit szempontjából fontos, hogy az ügyfelek ismerjék a vállalat energiagazdálkodási folyamatait és rendszereit, de sok esetben az erre vonatkozó információk nincsenek összegyűjtve. Ezért fel szoktuk ajánlani, hogy kimegyünk előzetesen a vállalat telephelyére, és velük együtt felmérjük, hogy mik azok a jelentős energiafogyasztású eszközök, amelyeket az audit során szükséges felmérni. A munka ezután az azonosított energiafelhasználók vizsgálatából áll. Ehhez hozzátartozik az elérhető dokumentumok elemzése és az eszközök helyszíni felmérése is. Ideális esetben a rendelkezésre álló dokumentáció alapján jól meg lehet határozni a megtakarítási lehetőségeket, de természetesen a helyszíni felmérésre mindig szükség van az eredmények ellenőrzése és további következtetések levonása érdekében. Magának az auditnak az eredményterméke az audit jelentés, amely bemutatja a megtakarítási lehetőségeket, és kitér arra is, hogy az azonosított lehetőségeket milyen működésbeli változtatásokkal és/vagy beruházásokkal lehetséges elérni. A jelentés tartalmaz költség-haszon, azaz megtérülési számításokat is, így döntési helyzetbe tudja hozni a vállalatvezetést az energiahatékonysági fejlesztésekkel kapcsolatban.

A cégvezető tehát javaslatokat kap arról, hogy hogyan teheti hatékonyabbá a vállalat energiagazdálkodását. Valóban egy javaslatcsomagról beszélünk, vagy kötelező ebből valamit megvalósítani?

Kötelezettség nincs, de a folyamat-, illetve működésbeli változtatásokat nagy arányban be szokták vezetni a cégek. Olyan viszonylag egyszerű intézkedéseket értek ezalatt, hogy például egy nagy irodaházban elkezdik lekapcsolni a világítást és a számítógépeket esténként, vagy kikapcsolnak egy gyártósort, ahelyett, hogy standby üzemmódban hagynák.

"Folyamati megtakarítással is jelentős, akár 20-25 százalékos megtakarítást lehet elérni, de természetesen a technológiai fogyasztás kapcsán még ennél is többet."

A nagyobb beruházásokkal azonban óvatosak a cégek a szabályozási környezet bizonytalansága miatt: alapvetően a rövid megtérülési idejű beruházásokat szokták megvalósítani. Az irodaházak esetén jelentkező, a fűtés-hűtés területen felmerülő beruházási lehetőségek általában realizálódnak, míg egy gépcserét vagy technológiaváltást már kevesen valósítanak meg.

Valószínűleg az energiagazdálkodás területén is vannak tipikus hibák, amelyeket sokan elkövetnek. Hol tapasztaltak nagy elcsúszásokat az energiahatékonyságban?

A fűtés-hűtés szabályozásban több esetben láttunk olyat, hogy egyszerre megy a hűtés és a fűtés, ami óriási pazarlás, de ezen jellemzően könnyen lehet változtatni. Általános észrevétel, hogy az energiaintenzív szektorokban, ahol a versenyképességet alapvetően befolyásolja a hatékony energiagazdálkodás, nagy hangsúlyt fektetnek a főtevékenységgel kapcsolatos megtakarítási lehetőségekre, de az egyéb területekre nem koncentrálnak. Például a szállítással foglalkozó vállalatoknál odafigyelnek arra, hogy hatékony legyen az útvonaltervezés és az üzemanyag-fogyasztás, de az ingatlanoknál például könnyen adódhatnak a főtevékenységhez képest nem annyira jelentősnek tűnő, mégis értékelhető mennyiségű megtakarítási lehetőségek. Ahol pedig az energia nem játszik fontos szerepet, ott még az alaptevékenységben is lehetnek olyan fejlesztési területek, amelyeket érdemes kiaknázni.

Említette, hogy egyelőre sokan a halogatást választják. Most körülbelül 10 hónap van a határidőig. Meddig lehet húzni, 10 hónap még elég idő egy vállalat auditálására?

Azért lehet problémás a halogatás, mert ha sok vállalat szeptember-október körül kezdi meg az auditot, elképzelhető, hogy nem lesz idő és/vagy auditori kapacitás érdemben befejezni azokat.

"Átlagosan 3 hónapig tart az auditálás, de 1,5 és 6 hónap között szóródik az időigény, szektortól és a vállalat energiafelhasználóinak számától függően."

Aki az ISO 50001 bevezetésén gondolkodik, annak is érdemes tudni, hogy ez a folyamat az audittal együtt legalább hat hónapig tart. Fontos, hogy a nagyvállalatok, amelyekre vonatkozik az auditkötelezettség, minél előbb döntsenek, és kezdjék el a folyamatot.

Mi alapján válasszon egy cégvezető szolgáltatót? Honnan tudhatja, hogy megbízható az audit, és a későbbiekben nem lesz vele probléma?

Folyamatosan bővül az audit végzésére feljogosított, akkreditált auditorok listája: magánszemélyek és szervezetek is regisztrálhatják magukat, és a lista fenn van a MEKH honlapján. Az elkészült auditjelentés a vállalatnál, illetve az auditornál marad; utóbbi feladata, hogy lejelentse a MEKH felületén az elkészült audit fő paramétereit és eredményeit. Az auditot 4 évente kell megismételni, és a következő auditig a MEKH bármikor ellenőrizheti az audit minőségét, tehát olyan auditort érdemes választani, aki várhatóan a későbbiekben is elérhető lesz az esetleges ellenőrzések támogatása céljából. A komplex energiagazdálkodással rendelkező nagyvállalatoknál általában különböző típusú energiafelhasználási területek léteznek, ezért arra ajánlott figyelni, hogy a kiszemelt auditor a teljes nagyvállalati tevékenységet le tudja-e fedni.