Küszöbön az állami áramszolgáltatás

Az Elmű–ÉMÁSZ Társaságcsoport ügyfélszolgálati leányvállalatával, s vele mintegy kétmillió ügyféllel bővülhet az állami közműellátásban részesülő fogyasztók köre. A két áramszolgáltató vállalatnak az utóbbi időszakban évente csaknem tízmilliárd forint vesztesége keletkezett a lakossági szegmensben. A vételár nagyságát tízmilliárd forint körüli összegre becsülik. A vevő vélhetően a Magyar Fejlesztési Bank lesz.

Az Elmű–ÉMÁSZ Társaságcsoport ügyfélszolgálati leányvállalatának felvásárlásával léphet a lakossági árampiacra az állam – értesült lapunk iparági forrásokból. Így a budapesti, a főváros környéki, illetve az észak-magyarországi családok hamarosan arra ébredhetnek, hogy az állami vállalat fogyasztói lettek. Úgy tudjuk: a kormányzat a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével szerzi meg a kliensekkel együtt az ügyfélszolgálati céget, az Elmű–ÉMÁSZ kettős ugyanis kész lemondani a hozzá tartozó háztartási – úgynevezett egyetemes szolgáltatási körbe tartozó – áramfelhasználókról. Ennek az ügyfélkörnek az ellátása évente hozzávetőleg tízmilliárd forint körüli veszteséget okoz a társaságnak. Ezt a ráfizetést később az állami áramcég állja majd, egyelőre nem tudni, milyen forrásból.

A több mint kétmillió fogyasztót kezelő ügyfélszolgálati vállalat vételárának a nagysága hivatalosan nem ismert. Szakmai becslések szerint azonban tízmilliárd forintos nagyságrendű összegről lehet szó. Értesüléseink szerint a kormányzat azért választotta az Elmű–ÉMÁSZ kettős ügyfélkezelő cégét, mert korszerű és könnyen fejleszthető. Ezért később az ügyfélkör akár ugrásszerű bővülése sem okoz majd gondot a számlázási rendszer működtetésében.

A felhasználók eleinte várhatóan nem érzékelnek majd semmit a szolgáltatóváltásból. A cserével kapcsolatos adminisztrációt vélhetően egy nyilatkozat kitöltésével letudhatják majd, s azt követően csak a fejléc lesz más a számlán. Az új, állami rezsicég ugyanis előreláthatólag semmilyen árengedményt nem ad majd az újdonsült klienseinek. Ami érthető, miután eleve veszteséges tevékenységet vesz át – jegyezték meg szakértők. Akik szerint szinte biztos, hogy az új, állami áramcég irányítás szempontjából az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-hez tartozik majd.

A tranzakció lezárásnak pontos időpontja még nem ismert. Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a napokban az M1 televízió egyik műsorában azonban azt nyilatkozta, hogy a gázszolgáltatás után következő lépésként az áramszolgáltatásban jelenik meg a nemzeti közműszolgáltató, itt heteken belül komoly eredmények várhatók. Az államtitkár közölte, hogy folyamatosak a tárgyalások a szolgáltatókkal, a megbeszéléseket néhány héten belül le tudják zárni. Ahhoz azonban, hogy ténylegesen elindulhasson év végén-jövő év elején az áramszolgáltatás, még sok a teendő – fogalmazott. Némethné hozzátette: harmadik lépcsőként a távhőszolgáltatásban jelent majd alternatívát az állami rezsicég a fogyasztóknak, ezzel kapcsolatban április végéig – vagyis napokon belül – elkészül egy cselekvési terv.

Szakértők megjegyezték: azzal, hogy az állam átvesz egy veszteséges üzletrészt, nem oldja meg az áramárak újabb csökkentését. Ugyanakkor a kivásárlással együtt a kabinet átvállalja a veszteségek pótlásának a kötelezettségét is, ami az adófizetők pénztárcáját terheli.

Már az év elején is felröppentek hírek arról, hogy a magyar állam részesedést venne az Elmű– ÉMÁSZ-csoportban. A régebbi információk szerint a kormány a társaságcsoportban résztulajdonos német RWE-től vásárolt volna üzletrészt. Az Elműben az RWE-nek 55,25 százaléka van, mellette az EnBW-nek 29,94 százaléka, az MVM-nek 15,63 százaléka van. Az ÉMÁSZ-ban az RWE 54,26 százalékot ellenőriz, az EnBW 24,91, az MVM pedig 12,05 százalékot.

Korábban a szintén német háttérrel rendelkező E.ON magyarországi árampiaci cégeivel tárgyalt a kabinet a felvásárlásról. A kormány még vételi szándéknyilatkozatot is aláírt az energetikai konszernnel. Az állam így az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.-ben, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.-ben és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-ben szerzett volna szándékai szerint többségi tulajdonrészt. Az ügylet azonban – legalábbis információink szerint – nemrégiben leállt, miután a felek nem tudtak megegyezni az árban, illetve a fizetési feltételekben.