Lendületben az északi projektek

Még tart a válság és gyenge a szénhidrogén piac, a hosszú távon tervezõ projektek azonban jól haladnak. A tenger alatti Északi Áramlat gázvezeték felét már lefektették, a norvégiai vizeken új lelõhelyek kiaknázására készülnek, és bõvül az ország tartályhajó flottája is. Igaz, norvég energia miniszter megkongatta a vészharangot is: csökkenteni kell a szénhidrogén beruházások fejlesztési költségeit, mert olyan mértékben elszaladtak a kiadások, hogy sok projekt veszélybe kerülhet miatta.

Félúton jár az Északi Áramlat gázvezeték balti-tengeri szakaszának építése, jelentette be a beruházó konzorcium. A vezetéken orosz területrõl, nemzetközi vizeken keresztül, de lényegében közvetlenül érkezik majd az energiahordozó az Európai Unióba. A csõ a németországi partszakaszon ér a felszínre. A közlemény szerint eddig több mint 600 kilométernyit fektettek le a vezetékpárból.

Az összesen 1224 kilométernyi összeköttetésen keresztül várhatóan 2011 évégtõl indulhat meg a szállítás. A beruházás 7,4 millliárd euróba (10 milliárd dollárba) kerül. A kivitelezés áprilisban indult, miután aí konzorcium, hosszú huzavona után megkapta a balti és az észak-európai országok kormányaitól a szükséges engedélyeket. Az évi 55 milliárd köbméter kapacitású Északi Áramlat elkerüli a ma még jelentõs tranzitországnak számító Ukrajnát és Lengyelországot. Teljes kapacitását 2012 után éri el. Az általa továbbított gázzal évente 26 millió háztartást lehet ellátni. A konzorciumot a Gazprom vezeti, de tagja a társulásnak a német BASF, a szintén német E.ON és a holland Gasunie. A Gazprom a tavasszal azt mondta, hogy a szállítandó gáz legnagyobb hányadát már lekötötték a vevõk, de nem fedte fel, kik, és azt sem, hogy mennyi idõre. Jelenleg túlkínálat van az európai gázpiacon, s elemzõk szerint ez így is marad még pár évig.

Más ügyek is haladnak az északi vizeken: "Csökkenteni kell a norvégiai tengeri szénhidrogén-termelés költségeit", idézi Terje Riis-Johansen energiaminisztert a Reuters. A kiadások olyannyira elszaladtak az elmúlt néhány évben, hogy már kihívást jelentenek. Az Oslóban tartott olajipari konferencián elmondta, hogy egy-egy olaj-és gáztermelõ kút költsége ma a négyszerese a 2003-asnak, márpedig ezt a tendenciát meg kell törni. Érdemi akciók indítására szólította fel a partmenti termelésben részt vevõ társaságokat, máskülönben "nem lesz jó" az ország számos, érintett projektje. Norvégia a világ ötödik legnagyobb olajexportõre, de kivitele 2001 ót folyamatosan esik.

A magas költségek azért is aggaszthatják a termelõket, mert a Mexikói-Öbölben történt olajkatasztrófa után szigorodtak a mélytengeri termelésre vonatkozó elõírások, ezek betartása pedig plusz pénzükbe kerül. A norvég állami Statoil mégis bejelentette, hogy hozzá kíván látni a Smorbukk észak-keleti szénhidrogén-lelõhely kiaknázásához. A terület az Asgard B platform közelében van, a beruházás várhatóan egymilliárd norvég koronába kerül. (165 millió dollárba). A termelés jövõ decemberben indulna, a munka tehát 13-14 hónapot vesz igénybe, vagyis az egyik leggyorsabb fejlesztésrõl lesz szó a Norvég tengeren Helge Rivelsrud, a beruházás igazgatója szerint. Ez annak köszönhetõ, hogy egy már telepített feltáró kutat fognak használni, és kis átalakítással alkalmasak lesznek a mostani munkára azok a tenger alatti berendezések is, amelyeket eredetileg a Sigrid mezõ kiaknázásához gyártottak. Eredetileg egyébként csak 2013-ban akarták termelésben állítani a Smorbukk észak-keleti mezõt, amelynek üzemeltetésében a Statoil (34,57 százalék), a Petoro (35,69 százalék), az ENI (14,82 százalék, at ExxonMobil (7,24 százalék) és a d Total (7,68 százalék) vesz részt.

Belendült a norvégiai Farstad Shipping társaság is, amely négy új tartályhajót is rendelt az STX OSV társaságtól, három továbbira szóló opcióval. A szállító flotta bõvítése mintegy 1,35 milliárd norvég koronába került a cég közleménye szerint. A négy új tankerbõl három STX PSV 08 CD típusú, amirõl azt kell tudni, hogy új fejlesztésû, dízelelektromos hajtású eszközök, fedélzetük körülbelül 800 négyzetméteres. Egy a cég norvégiai, kettõ a vietnámi gyárában készül. A negyedik egy hatalmas, ezer négyzetméteres fedélzetû UT 754 WP-es modell lesz. A Rolls Royce Marine és a Farstad Shipping együtt fejlesztette ki, Norvégiában fog készülni.