Keresés űrlap

Egykulcsos megoldások egy kézből
Több ezer elektronikus aukció, árlejtés tapasztalata
Szakértőink évtizedes beszerzési tapasztalatai
Sourcing siker garancia
Benchmarking, avagy az információ hatalma
Élmény alapú közbeszerzés
Több mint 3000 ügyfél
Éves szinten 1500 beszerzési projekt
Csoportos energia beszerzések
Mérhető és kézzelfogható megtakarítások
Többszörös befektetett arányos megtérülések (ROI)

Referenciáink

Eredményeink

Beszerzési érték: 490 Mrd Ft
Projektek száma: 9075 db
Ügyfelek száma: >4500
Villamos energia: 11350 GWh
Földgáz energia: 2340 Mio m3
Elért meg- takarítás: 47 Mrd Ft

Adatkezelési tájékoztató

Jelenlegi hely

Megtakarítást hozott az új KÁT

Csaknem 30 százalékkal nőtt a kötelező átvételi rendszerbe értékesített megújuló alapú villamosenergia-termelés mennyisége tavaly; az új működési modell bevezetése csaknem 5 milliárd forint megtakarítást eredményezett - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

A kötelező átvételi rendszer (KÁT) tavalyi alakulásáról készített beszámoló szerint 2014-ben 2411 gigawattóra (GWh) villamos energiát értékesítettek a KÁT-támogatásra jogosult termelők, ebből 2392 GWh volt megújuló alapú.

A növekedés hátterében elsősorban az áll, hogy 2013-ban a vegyes tüzelésű erőművek újra visszakerültek a kötelező átvételbe - közölte a MEKH. Hozzátették: jelentős volt az is, hogy a rendszerbe újonnan belépő naperőművek miatt nőtt a napenergia alapú KÁT-os villamosenergia-értékesítés.

A hivatal közleményében felidézte: a KÁT-rendszer működési modellje 2014. január 1-jétől megváltozott. A modellváltás lényege, hogy a KÁT-támogatásra jogosult termelőktől átvett villamos energia időben állandó része feletti mennyiséget a másnapi szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) értékesítik. Ennek hatására az értékesítés napi szinten tervezhető a korábbi havi tervezés helyett, így nő a tervezés pontossága és csökken a kiegyenlítő energia iránti igény.

Az új modellel a KÁT-díjtételt fizető, nem lakossági fogyasztók által elért megtakarítás 2014-ben 2,36 milliárd forint volt, az időben később jelentkező korrekciókat is figyelembe véve pedig 4,96 milliárd forint.

A megújuló energiaforrások hasznosítása nemcsak a nemzetközi fenntarthatósági és klímavédelmi célok megvalósításával, hanem Magyarország gazdaságfejlesztési törekvéseivel is összhangban van. Ezeknek az erőforrásoknak a fokozottabb felhasználása a hazai területfejlesztés fontos eszköze lehet, munkahelyeket teremthet, javíthatja az érintett térség önellátó képességét és megalapozhatja fenntartható fejlődését - áll a MEKH közleményében.