Milliárdok tűntek el az árampiacon is

A lakossági kört kiszolgáló egyetemes szolgáltatás már évek óta veszteséget eredményez az áramszolgáltatók számára, míg a hálózati tevékenységek eredménye jelentősen csökkent tavaly 2012-höz képest. A rezsicsökkentés és a közműadó az árampiacon is éreztette hatását. 

A kormány lassan másfél éve hirdetett harcot a lakossági rezsikiadások csökkentése érdekében, bár a 2010-es kormányváltást követően is csak egy alkalommal emelkedtek a vezetékes energiaszolgáltatásban a lakossági tarifák. A 2013 januárjától elindított rezsicsökkentési program komoly meglepetésként érte az energiaszolgáltatókat, hiszen előzetes konzultációk nélkül, alig pár hét leforgása alatt hajtotta végre a kormányzat az első, akkor 10%-os mértékű tarifavágási lépést. Mind a 2013 januári 10%-os, mind a 2013 novemberi 11,1%-os tarifavágás nagyságrendileg 100-100 milliárd forint újraosztását eredményezte az energiapiacon (áram és gáz) a lakossági energiafogyasztók, a szolgáltatók, az ipari fogyasztók és az államkassza között. Szeptembertől ismét csökkennek majd a lakossági áramdíjak.

Egy korábbi írásunkban már bemutattuk, hogy a 2013-ban elindított rezsicsökkentési program, illetve a szintén abban az évben bevezetett vezetékadó miként változtatta meg a nagy gázszolgáltatók üzleti teljesítményét, így ezúttal az áramszolgáltatókon a sor.

Egyetemes szolgáltatás

A hazai lakossági és kisvállalkozási fogyasztókat kiszolgáló egyetemes szolgáltatásban négy (három) szereplő vesz részt: az E.ON, az ELMŰ és az EMÁSZ, valamint az EDF Démász. A BÉT-en is jegyzett ELMŰ-ben és az ÉMÁSZ-ban nagyon hasonló a tulajdonosi kör, mindkét társaságban a német RWE-EnBW dominál.

A társaságok 2013-os pénzügyi beszámolóiból - akárcsak a gázüzletnél - az látszik, hogy az egyetemes szolgáltatás a jelenlegi szabályozási keretek között nem számít jövedelmező tevékenységnek, ugyanis mind a négy társaság negatív eredményt mutatott ki, annak ellenére, hogy több tízmilliárd forintos árbevételű szolgáltatást végeztek. 

Az elmúlt évre vonatkozóan az EDF-nek sikerült a legjobb eredményt realizálnia -1 milliárd forinttal, míg a többi szereplő jóval nagyobb veszteséget könyvelhetett el. Az E.ON egyetemes áramszolgáltatása közel 5,5 milliárd forintos veszteséget hozott, míg az ELMŰ és az ÉMÁSZ együtt már 7 milliárd forintot meghaladó mínusszal zárt az elmúlt évet.

Akárcsak a gázpiac esetében, az árampiacon is csökkent az elmúlt években az egyetemes szolgáltatók árbevétele. E mögött egyrészt a válság óta tartó fogyasztáscsökkenés (visszaeső volumen), másrészt pedig a kormány rezsicsökkentési programja áll. Míg 2011-ben és 2012-ben a négy egyetemes szolgáltató összesített árbevétele 456 és 430 milliárd forint volt, addig 2013-ra már csak 373 milliárd forint értékben értékesítettek a szolgáltatók.

Az adózott eredmények alapján az látszik, hogy az E.ON kivételével az összes egyetemes áramszolgáltató üzleti eredménye romlott 2012 és 2013 között. A négy szolgáltató tavaly összesen 14,3 milliárd forint veszteséget könyvelt el az egyetemes szolgáltatásban, ami kicsivel gyengébb mint a tavalyi 13,6 milliárd forintos mínusz, de jelentősen jobb, mint a 2011-es közel 20 milliárd forintos veszteség. Mindezek alapján az látszik, hogy a lakossági kör áramellátása már évek óta nem számít jövedelmező tevékenységnek hazánkban.

Hálózatok

Akárcsak a gázpiacon, az áramellátásnál is az egyetemes szolgáltatók tulajdonosai jellemzően a hálózati bevételekből fedezték a lakossági értékesítésből származó veszteségeket. A 2013-tól érkező vezetékadó azonban pontosan ezeket a bevételeket csapolja meg, vagyis a társaságok számára tovább szűkültek a finanszírozási lehetőségek.

Az országot hat elosztótársaság fedi le, ezek közül három az E.ON tulajdonában van, míg a maradék három az ELMŰ, az ÉMÁSZ és az EDF tulajdona.

A jogilag leválasztott hálózati társaságok többsége tavaly 1-3 milliárd forint közötti pozitív eredménnyel zárt, egyedül az ÉMÁSZ hálózati cége mutatott veszteséget, de az viszont hatalmasat: -39,46 milliárd forintot. E mögött egy közel 50 milliárd forintos terven felüli értékcsökkenés áll.

Az egyetemes szolgáltatásra és az elosztási tevékenységre együtt szokás regulált tevékenységekként hivatkozni, mert mindkét szolgáltatás kiemelt szabályozói felügyelet és árkontroll mellett működik. Ezek alapján, ha az egyetemes szolgáltatás és az elosztási tevékenység eredményét összevezetjük, akkor azt kapjuk, hogy az E.ON 5 milliárd, az EDF pedig 1,73 milliárd forintos pozitív eredményt mutatott ki a regulált tevékenységein keresztül, míg az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport - a korábban már említett több tízmilliárd forintos terven felüli értékcsökkenés elszámolása mellett -közel 46 milliárd forintos mínuszt mutatott ki.