Beszerzési érték: | 490 | Mrd Ft |
---|---|---|
Projektek száma: | 9075 | db |
Ügyfelek száma: | >4500 | |
Villamos energia: | 11350 | GWh |
Földgáz energia: | 2340 | Mio m3 |
Elért meg- takarítás: | 47 | Mrd Ft |
A hétvégi japán események hatására drasztikus mértékű áramár emelkedéssel nyitottak a hét elején a világ áramtőzsdési. A német tőzsdén szerdáig megawattonkénti 5 Euro emelkedést mutatott a 2012. évi zsinórtermék, mely nagyságrendileg 9%-os növekedés a március első hetében jegyzett árak átlagához képest. Több országban bejelentették, hogy átmeneti időre leállnak atomerőművek és újragondolják a nemzeti atompolitikát.
A japán földrengés majd az azt követő szökőár miatt kialakuló hétvégi fukusimai atomkrízis hatására gyorsan reagáltak az európai áramtőzsdék is.
Miután világot láttak a japán atomerőmű meghibásodásáról illetve a bekövetkezett robbanásokról szóló hírek, a tőzsdék az ilyen esetekben szokásos reakciót mutatva, gyors áremelkedésbe kezdtek.
Hazánkban leginkább meghatározónak számító és hazai villamos energia kereskedők árazásának alapját adó németországi, lipcsei áramtőzsdén, az EEX-en szerdára 5 EUR/MWh emelkedéssel jegyezték a 2012. évi határidőre szóló zsinór termék (base load) árát. Az előző heti (10. hét) árak átlagához (53,45 EUR/MWh) képesti közel 9%-os emelkedés igen jelentősnek mondható, elérve ezzel az 58 EUR/MWh árszintet. A csúcs termék (Peak Load) árában szintén hasonló mértékű emelkedést könyveltek el a piacokon. A magyar HUPX és a cseh PXE tőzsdék szintén hasonlóan reagáltak a japán eseményekre.
Határidős villamos energia árak a német tőzsdén
A tőzsdék emelkedése a fogyasztói árakban is azonnal megmutatkozott. Ugyanazon nagyfogyasztó a 10. héten beérkezett ajánlatokhoz képest már több mint 3 EUR/MWh-val magasabban kapott árajánlatot a 11. hét elején, mely 270 HUF/EUR stratégiai árfolyam számítva majdnem 1 HUF többletköltséget jelent kWh-ként. Volt olyan – nagy szolgáltatók közé sorolt – villamos energia kereskedő, aki a hét elején nem adott ki kötelező érvényű, csak indikatív árajánlatokat, hivatkozva a hirtelen árrobbanással kialakult bizonytalan helyzetre.
Amennyiben hamarosan ismét alacsonyabb tőzsdei jegyzéseket várunk, a villamos energia következő időszakra (2012.01.01 – 2012.12.31) való jelenlegi lekötése így nem feltétlenül javasolt. Amennyiben a krízis tovább mélyül és hosszabb távon tartós lehet – amire nem túl nagy az esély – úgy indokolt lehet a következő időszaki villamos energia szerződés mielőbbi megkötése.
Fukusimában egyelőre sikerült elkerülni a – csernobilihoz hasonló – legsúlyosabb, a hétfokozatú nemzetközi nukleárisesemény-skálán hetesnek minősített atomkatasztrófát, ugyanakkor a jelenleg hatosnak minősített japán helyzet hatására egész Európa az atomhelyzettől és az atompolitikák újragondolásától hangos. Az EU atomerőművei a világ átlagánál ugyan biztonságosabbnak mondhatók, Németországban mégis úgy döntöttek, hogy az 1980 előtt üzembe helyezett hét atomreaktort három hónapos átmeneti időre lekapcsolják a villamos energia rendszerről. Ez Európai Unión belül és kívül is számos ország döntött úgy, hogy felülvizsgálja meglévő atomlétesítményeit, illetve újragondolja a tervezett beruházások, új erőművek szükségességét illetve esetleges kockázatait. Ennek indoklása, hogy még egy csúcstechnológiával rendelkező ország sem képes minden veszélyhelyzetre felkészülni vagy azt kivédeni. A japán atomerőművek „földrengésbiztosan” vannak megépítve, így nem is a földmozgás, hanem az annak nyomában fellépő szökőárak okozták a világot jelenleg is lázban tartó atomkrízist.
Az Európában üzemelő atomreaktorok, országok szerint – Forrás: VG
Szélsőséges vélemények szerint a fukusimai események azt bizonyítják, hogy a nukleáris technológiából „ki kell szállni”, mivel az még műszakilag igen fejlett ország számára is veszélyes és ellenőrizhetetlen lehet. Ez rövid távon természetesen nem lehetséges, hiszen Európában például a villamosenergia-termelés mintegy 30%-a származik atomenergiából, az alternatív energia források pedig nem teszik lehetővé egy ilyen méretű kiesés rövid távú pótlását. Szakértők szerint nincs esély arra, hogy 50 éven belül megszabaduljunk az atomenergiától.