Az EU állíthatja meg a dübörgő Déli Áramlatot?

Magyarország kiemelt beruházásként tekint a Déli Áramlat földgázvezetékre, amely a várakozások szerint 2017 elején állhat üzembe Magyarországon. A projekt megvalósítása elé azonban az Európai Bizottság nemrég akadályokat gördített, amelyek kezelése magyar szempontból sürgető ügy. "Megoldásra van szükség és nem ígéretekre" - hangsúlyozta a hazai szakpolitika. A Gazprom jónak tartja a magyar gáztárolói infrastruktúrát, és a Déli Áramlat becsatolása esetén nyitott részesedést is szerezni a hazai tárolókban - derült ki a Natural Gas Europe öt régiós fővárost érintő Déli Áramlat-konferenciasorozatának mai budapesti állomásán.

Németh Lászlóné fejlesztési miniszter a konferencia védnökeként kifejtette, hogy mindenki vitathatatlanul rossz emlékekkel rendelkezik a 2006-os és 2009-es gázválságokról, ezért a magyar kormány határozottan arra törekszik, hogy a szállítási források és útvonalak bővüljenek. E cél elérésében Magyarország stratégiai partnerként tekint az összes szomszédos országra, illetve az infrastrukturális projektek résztvevőire.

A Déli Áramlattal kapcsolatban Németh Lászlóné rámutatott, hogy Magyarország kiemelten kezeli a projektet, amely az energetikai hozadékán túl a magyar gazdaság számára is érdemi értékkel bír. A fejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy Oroszország kiemelt stratégiai partnere Magyarországnak.

A miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarországra uniós tagállamként vonatkoznak a Közösség jogszabályai, és ebből kifolyólag szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság által támasztott aggályok megoldására minden érintett bevonásával hozzanak létre egy munkacsoportot.

Kovács Pál az NFM energiaügyi államtitkára előadásában rámutatott, hogy Magyarország energetikai szempontból sebezhető, a hagyományos energiahordozók tekintetében kiszolgáltatott. A külső energiafüggőségünk 60%-ot meghaladó, a földgáz esetében pedig a fogyasztás 80%-a köthető importhoz, szinte teljes egészében az orosz szállításokhoz. A szakpolitikus emlékeztetett rá, hogy a hazai földgáz-infrastruktúra a 80-as években szovjet nyomásra indult fejlődésnek, ami által jelentősen erősödött a külső függőségünk. Erre rakódik rá, hogy épületeink nem energiahatékonyak, az erőművi parkunk pedig jellemzően elöregedett.

Kovács Pál hangsúlyozta, hogy ezen problémák figyelembe vétele mellett alkotta meg a kormány a Nemzeti Energiastratégiát, amelynek egyik fontos eleme az infrastruktúra fejlesztése. A Nabucco bukásával kapcsolatban a politikus úgy fogalmazott, hogy abban egyértelmű felelőssége volt a Nabucco Gas Pipeline International (NIC) vállalatnak, amely 10 év leforgása alatt nem volt képes egy versenyképes ajánlatot letenni az azeri termelő konzorcium asztalára, és amely elutasította az olcsóbb, meglévő infrastruktúrát is használó alternatív javaslatokat. Hozzátette: tanulságos volt az is, ahogy a Nabucco kezdeti kiemelt uniós, európai bizottsági támogatása az elmúlt két évben szinte tartózkodássá fogyatkozott.

A Déli Áramlattal összefüggésben Kovács Pál is hangsúlyozta, hogy a projekt egyértelműen élvezi a magyar kormány támogatását. Hozzátette, a hazai szakaszon a tervek szerint 2017 januárjától indulhat meg a kereskedelmi működés.

Az energiaügyi államtitkár emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság jelenlegi formájában nem támogatja a Déli Áramlat megépítését, és a tagországokat a meglévő kétoldalú szerződések felbontására utasította, ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárás elindításával fenyeget. Kovács Pál hozzátette, hogy az Európai Bizottság nem kívánt belefolyni a tárgyalásokba, ami azért is szomorú, mert a nyugat-európai piacokat érintő Észak Áramlat esetében konstruktívabb és aktívabb szerepet vállalt. Hozzátette, az EB az általános EU-Oroszország kapcsolatok részeként kívánja kezelni a Déli Áramlat-projektet, azonban a térségnek erre nincs ideje. "Megoldásra van szükség és nem ígéretekre" -hangsúlyozta a szakpolitikus.

Alexander Syromyatin a Gazprom képviseletében ismertette, hogy a Déli Áramlatot a jövőben várható európai importszükséglet-növekedés hívta életre. Hozzátette, hogy az IEA adatai alapján az EU importigénye 2030-ra 200 milliárd köbméterrel növekedhet a jelenlegi szintekhez képest. Az új vezeték 63 milliárd köbméteres induló kapacitásával 38 millió háztartást lesz képes földgázzal ellátni.

A projekt erősségei között említette, hogy részesei a legnagyobb európai energiavállalatok, ami mellett az érintett országok határozott politikai támogatását is élvezi. Ismertette, hogy a tengeralatti szakasz esetében négy párhuzamos szállal fogják elérni 2017-re a teljes 63 milliárd köbméteres kapacitást, amelyek közül az első ágon már 2015-ben elindulnak a szállítások.

Újságírói kérdésre Syromyatin a magyar földgáztárolókkal kapcsolatban megjegyezte, hogy nagyon jónak tartja azokat, és a Déli Áramlat szempontjából is fontos eszközök lehetnek. A Gazprom tisztségviselője utalt arra, hogy az orosz gáztársaság partnerségi kapcsolatban gondolkodik a gáztárolók hasznosításában (tehát tulajdonrészt is szereznének az eszközökben), de a konkrét "bevásárlási kérdésre" már úgy fogalmazott, hogy az MVM még nem kereste meg őket semmilyen ajánlattal ebben a kérdésben, de nyitottak minden megoldás megvitatására.

Harmati György az MVM stratégiai igazgatója előadásában bemutatta az MVM 2010-es stratégiai irányváltása elért gázpiaci eredményeket. A cég ettől kezdve fordult a gázpiaci felé, ahol az eddig zökkenőmentesnek bizonyuló E.ON-gázüzletág kivásárláson és átvételen keresztül nemrég a hazai piaci első számú szereplőjévé vált. A hazai szakasszal kapcsolatban a szakember kifejtette, hogy 2015-ben elindulhatnak az építési munkálatok, ami által 2017-re átadhatják majd a vezetéket. A hazai szakasz költségeivel kapcsolatos becslések jelenleg 700 millió eurós szintet mutatnak, de ennél biztosabbat csak a konkrét műszaki tervek ismeretében lehet majd mondani.

Harmati György hangsúlyozta, hogy mind az MVM, mind a Gazprom megerősítette, hogy érdekeltek a jövőbeni közös projektekben, a Déli Áramlat pedig egyértelműen segíti az MVM-et régiós tervei elérésében.

Lakatos Balázs, a Magyar Földgáztároló Zrt. képviseletében a földgáztárolói infrastruktúra fontosságra és hatékonyságára hívta fel a figyelmet az előadásában, rámutatva, hogy az egyre inkább rugalmassá váló európai gázpiacon a földgáztárolók tudják legköltséghatékonyabban kezelni a szezonális és szezonon belüli ingadozásokat. Hozzátette, a Déli Áramlat szempontjából kedvező, hogy a térségben számos tároló áll rendelkezésre, kiemelve a magyar tárolói szolgáltatások magas színvonalát, amely már közel egy tucat terméket kínál a földgázzal kereskedő cégek számára.

Deák András a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa előadásában rámutatott, hogy a Déli Áramlat egyik legnagyobb hozadéka a magyar ellátás szempontjából, hogy gyakorlatilag kiiktatja az ukrán oldali ellátási bizonytalanságokat, ami mellett a tranzitdíjakból érdemi bevétel képződhet. Hozzátette, ennek ára is van, hiszen a jelentős kapacitásokat jelentő ukrán ellátási útvonal, illetve az azon keresztüli déli irányú tranzit megszűnhet, de még így is pozitív lehet a szaldó. A gázpiaci szakértő véleménye szerint a Déli Áramlat alapvetően jóval kisebb hatással lesz a magyar piacra, mint a vezeték vonalán található többi országra, ami részint a magyar gázpiac relatív érettségére, illetve a magyarországi szakasz elhelyezkedésére vezethető vissza.

A konferencia végén a hazai szaksajtó képviselői is elmondhatták a véleményüket a projektről. A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy növelni kellene a Déli Áramlattal kapcsolatos átláthatóságot annak érdekében, hogy még közelebb lehessen vinni a projektet a magyar lakossághoz, mert jelenleg túl sok a propagandaszerű, kevésbé informatív tájékoztatás a projekt körül.