Belenyúlnak a MOL gázárképzésébe

Megjelent az Országgyűlés honlapján a földgázellátásról (GET) és a biztonsági készletezésről szóló módosító javaslat. A javaslatot önálló indítványként Rogán Antal nyújtott be. Amennyiben a törvénymódosítás a most megjelent tartalommal kerül megszavazásra, akkor a jövőben 600 millió köbméterig csökkenthető lesz a biztonsági készlet és a hazai földgáztermelők (így a MOL is) az egyetemes szolgáltatásban felhasznált mennyiségig miniszteri rendeletben kihirdetett áron lesznek kénytelenek értékesíteni a felszínre hozott földgázt.

A benyújtott módosító javaslat értelmében a jövőben nem kell majd a biztonsági tárolórész teljes kapacitását kihasználni, hanem a fejlesztési miniszter meghatározhatja majd, hogy 600 millió és 1.2 milliárd köbméter között mekkora legyen a stratégia készlet mérete. Az így esetlegesen feleslegessé váló gáz értékesítésének körülményeit szinten a miniszter határozhatja majd meg (beleértve azt is, hogy kinek eladni a gázt). Egyetlen törvénybeli kikötés az lenne, hogy az értékesítési ár nem lehet alacsonyabb a tárolt készlet beszerzési átlagáránál. A javaslathoz csatolt indoklás értelmében így adott esetben akár csökkenhetnek is a fogyasztói árak. Az így esetlegesen szabaddá váló kapacitásokat a készletező szövetség a másodlagos kapacitás-kereskedelemben értékesítheti majd. A javaslat ugyancsak rendelkezik arról, hogy ne kelljen különadót fizetni a készletezés során felmerülő tevékenységek után.
A korábban Fellegi Tamás fejlesztési miniszter által bejelentettekkel összhangban az egyetemes szolgáltatás körül gyakorlatilag minden a miniszter által kerül majd meghatározásra. Korábban nem hangzott el hivatalosan, de a törvényjavaslatban megjelent, hogy a hazai termelésre is kiterjesztik majd az árkontrollt, vagyis a fejlesztési miniszter határozhatja majd meg az itthon termelt gáz "felajánlási"/értékesítési árát az egyetemes szolgáltatásban felhasznált mértékig. Az, hogy pontosan mekkora ez a mennyiség, azt szintén a miniszter fogja rendeletben meghatározni (tehát jelenleg még nem ismert). Ez a lépés különösen a MOL-t, mint legnagyobb hazai gáztermelőt érintheti kényelmetlenül, hiszen a társaság mindeddig az orosz importszerződésekben foglalt képlet alapján árazott.
A benyújtott tervezetben megjelenik, hogy a különadók okozta terhek nem ismerhetők el az egyetemes szolgáltatás áraiban, vagyis a korábbi - egyes - kormányzati megszólalókkal ellentétben azok hivatalosan mégsem lesznek áremelő tényezők. Ez a paragrafus vonatkozik a (szabadpiaci) földgázkereskedőkre is. A korábbi közüzemi nagykereskedőnek (E.ON) és az egyetemes szolgáltatóknak három napjuk lesz, hogy megállapodjanak egymással az új (módosított) törvényben foglalt feltételek szerint, amennyiben ez nem jön létre, akkor a köztük lévő viszony az idei gázév végéig automatikusan ellátásalapúvá válik (kivéve, ha a korábbi 3/2010 NFM rendelet alapján már van köztük élő szerződés). Az ebből eredő esetleges költségeket az E.ON-nak kell majd viselnie.
A rendszerhasználati díjak tekintetében csökken a transzparencia a jövőben, a Magyar Energia Hivatal már nem lesz köteles honlapján megjelentetni az indokolt költségek mértéket. A jövőben az egyetemes szolgáltatóknak pedig nem kell majd javaslatot tenniük az árváltozásra.
Fontos pontja még továbbá a javaslatnak, hogy a Magyar Energia Hivatal a jövőben az üzleti titkokat tartalmazó iratokba is betekintést nyerhet majd, vagyis gyakorlatilag bármilyen adatot bekérhet majd a GET alatt működő szervezetektől.