ENI: lassú kivonulás

Hiába adta el gázversenypiaci tevékenységét a Tigáz Zrt., több ügyfele kitart mellette, amíg le nem jár a szerződése. Olasz anyacége átrendezi a piacait. Elhúzódik a Tigáz versenypiaci tevékenységének átadása.

Az olaszországi ENI csoporthoz tartozó társaság februárban jelentette be, hogy április 1-jétől ezen üzletágát átveszi a német hátterű Magyar Áramszolgáltató Kft. (MÁSZ). Ám a Világgazdaság úgy tudja, hogy a hazai gázkereskedelem mintegy 9 százalékát lefedő portfólió ügyfélkörének egy része egyelőre nem vált gázellátót. A Tigáz kiértesítette mind a 2600-3000 versenypiaci vevőjét a közelgő kereskedőváltásról, de azok körülbelül tizede azt válaszolta, hogy szerződése lejártáig marad a jelenlegi gázkereskedőjénél. E lépésük újabb gázpiaci aktivitásra serkentette a Tigázt, amelynek csak október 1-jéig van gázvásárlási szerződése, eddig köteles ellátni a szintén leadandó egyetemes szolgáltatói ügyfeleit. A mintegy 300, hosszabb-rövidebb ideig nála maradó partner kiszolgálására tehát október 1-jétől a piacról kell gázt vásárolnia.

Az ENI 1995-ben jelent meg Magyarországon a Tigáz többségének megvásárlásával, most viszont kivonulóban van az országból. A Tigáz tavaly visszaadta egyetemes szolgáltatói engedélyét (ügyfeleit a Főgáz veszi át), majd 83 benzinkútja is a Molhoz került. Eddigi utolsó lépéseként állapodott meg versenypiaci vevőkörének átadásáról, de mivel októbertől maga is vevőként jelenik meg a piacon, hamarosan megválhat, vagy már meg is vált gáz-nagykereskedelmi tevékenységétől. A gázelosztó hálózatát ellenőrző, és azzal szolgáltatást nyújtó Tigáz DSO vagy annak eszközei eladásáról azonban még nincs hír. A Világgazdaság erre vonatkozó kérdésére az ENI kommunikációs osztályán eddig nem válaszoltak. Az olasz cég továbbra is forgalmaz motorolajokat és más, nem üzemanyag olajtermékeket Magyarországon. (Az ENI Magyarország Kft. mögött nem az olasz cég, hanem két hazai magánszemély áll.)

A magyarországi piac még a Tigáz- és az Agip-kutak fénykorában is csak morzsa volt a 83 országban 84 ezer főt foglalkoztató olasz energiaóriás portfóliójában. A csoport a Forbes listája szerint 2014-ben a világ 14. legnagyobb piaci értékű olajtermelője volt, az összes tőzsdei cég között pedig a 121. helyen állt. (A Mol a szénhidrogén-termelők között a 63. helyre került, az összes cég között pedig az 1282.-re.) Ám a 30 százalékban olasz állami kézben lévő, főleg szénhidrogén-kutatással, -termeléssel foglalkozó ENI-re a méretéhez hasonló súlyú csapást mért az olajár esése és a működési körülmények egyéb változása: részvényeinek árfolyama 2015-ben mintegy 20 százalékkal esett, és több mutatója romlott. Új, hároméves stratégiája így a versenyképesebb költségszerkezet kialakítását és az integrált csoporttá való átalakulást célozta meg. Folytatódik a gáz- és áramüzletág átalakítása is, így a hosszú távú szerződések újratárgyalása, a logisztikai kiadások lefaragása, a hatékonyságjavítás és a kiskereskedelmi pozíciók megtartása. 2019-ig további hétmilliárd eurónyi eszköztől válna meg az ENI.