Itt a bejelentés: energiacégeket vesz az állam

A magyar kormány és a német RWE közös szándéknyilatkozatot írtak alá csütörtökön és ezt be is jelentette a Miniszterelnökség, ahogyan azt Lázár János előrevetítette sajtótájékoztatóján. Az előzetesen kiszivárgott híreknek megfelelően az állam nevében az MFB veheti meg az Elmű-Émász egyetemes villamos energiaszolgáltatási üzletágát, a nemzeti közműszolgáltató megszerezheti az Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft-t, és az RWE értékesíti a hazai villamos energia elosztói társaságai 49 százalékos tulajdonrészét az MFB-nek.

A szándéknyilatkozatról szóló dokumentumot a kormány felhatalmazása alapján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint többek között Martin Herrmann, az RWE- East ügyvezetésének elnöke és Dr. Marie-Theres Thiell, az RWE Hungária ügyvezetésének elnöke írta alá.

A Magyar Közlöny csütörtöki számában meg is jelent a kormányhatározat arról, hogy a kormány felhatalmazta Lázár Jánost a dokumentum aláírására.

A megállapodás a következő elemeket tartalmazza:

• Az MFB 2016 januárjáig meg kívánja szerezni az ELMŰ és az ÉMÁSZ egyetemes villamos energiaszolgáltatási üzletág 100 százalékát, így megkezdődik a nemzeti közműszolgáltatás villamos energetikai lábának kialakítása, az ENKSZ szakmai irányítása alatt.
• Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. 2017. január 1-ig két lépcsőben meg kívánja vásárolni az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. 100 százalékos üzletrészét. Ezzel a főváros és az észak-magyarországi régió egyetemes áramszolgáltatói területén az ügyfélszolgálati tevékenységet biztosító társaság 100 százalékban a nemzeti közműszolgáltató irányítása alá kerül.
• Az RWE értékesíti a hazai villamos energia elosztói társaságai, az ELMŰ Hálózati Elosztó Kft. és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. 49 százalékos tulajdonrészét közvetlenül az MFB részére.
• Az MVM Magyar Villamos Művek a jelenlegi 26,15 százalékról 49 százalékra növelheti részesedését a Mátrai Erőművet üzemeltető társaságban, és szoros együttműködést alakíthat ki az RWE-vel az észak-magyarországi lignitvagyon hosszú távú kiaknázását szolgáló erőművi és bányászati fejlesztések érdekében.

A bejelentést megelőzően a kiszivárgott hírek hatására a részvényárfolyamok már elindultak. Lázár János miniszter pedig szintén előrevetített egy bejelentést.

A Miniszterelnökség közleménye hangsúlyozza, hogy "a tervezett akvizíciókkal az állam pénzügyileg eredményes, jól szervezett, hatékony vállalatokban növelheti befolyását. A felek megállapodtak abban, hogy szerződéses árról és a konkrét ügylet(ek)ről a szándéknyilatkozat aláírását követően indulhatnak meg az egyeztetések".

A kormány és az RWE szándéka, hogy a jövőben külön stratégiai megállapodást is kötnek egymással, amely pozitív hatással lehet többek között a hazai energiapiac és közműszektor IT fejlesztéseire, a különböző intelligens hálózati megoldások kialakítására, valamint az innovatív energetikai technológiák és megoldások megvalósítására - áll a közleményben.

A mostani lépés a Miniszterelnökség közlése szerint az átfogó stratégia része. Ennek célja az állam energetikai ágazatban történő szerepvállalásának növelése, a hazai ellátásbiztonság továbberősítése, az olcsó energiához való hozzáférés biztosítása, végső soron pedig a magyar emberek boldogulásának és a magyar vállalkozások versenyképességének elősegítése.

A szándéknyilatkozat aláírása lehetőséget teremt arra, hogy 2016-tól a ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. működése az áramszolgáltatásra is kiterjedjen.Ennek köszönhetően lehetővé válik a különböző közműszolgáltatási tevékenységek egységesítése, központosítása a nemzeti közműszolgáltatáson belül. A földgáz-, az áram, majd a későbbiekben a távhőszolgáltatás összehangolásával az állam jelentős költségeket takaríthat meg, amelyet a rezsicsökkentés folytatására tud fordítani - véli a kormány.

A nyereséges Mátrai Erőműben történő állami részesedés növelése szintén stratégiai jelentőségű lépés lehet. A Mátrai Erőmű Magyarország második legnagyobb erőműve, amely a hazai villamos energiatermelés 15 százalékát biztosítja. A Mátrai Erőmű fejlesztésével a villamosenergia-termelés növelhető, a hazai ellátásbiztonság tovább erősödhet, Paks II megépítését követően Magyarország villamos energia exportőrré válhat - húzza alá a közlemény.