Jelentős profitcsökkenés az áramszolgáltatóknál

Összességében gyenge eredményről számoltak be a hazai tőzsdén forgó áramszolgáltatók az idei második negyedéves gyorsjelentésükben, a nettó profit az Elműnél 40, az Émásznál pedig 30%-kal esett vissza év/év alapon. 

A beszámolók fontosabb pontjai: 

Az egyetemes szolgáltatói szegmens esetében az értékesített villamosenergia csökkenése és az árak kedvezőtlen változása a bevételek visszaesését okozta; 

A szabadpiaci szegmens is bevételcsökkenéssel szembesült, melynek következtében a konszolidált forgalom az Elműnél 12, az Émásznál pedig 7%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban; 

A társaságok eredménykimutatásaiban jelentős súlyt képviselő részesedési eredmény komolyabb veszteséget mutatott, elsősorban a Magyar Áramszolgáltató gyenge teljesítményének köszönhetően; 

Ez a pénzügyi soron keletkező veszteség mellett azt eredményezte, hogy a nettó profit mindkét cégnél erőteljes lemorzsolódást mutatott; 

A papírok osztalék alapon nem tűnnek vonzónak.

Pénteken, piaczárást követően közzétették idei második negyedéves gyorsjelentésüket a hazai tőzsdei áramszolgáltatók, az egyetemes szolgáltatói szegmens teljesítményét tekintve az látszik, hogy az időszak során az Elmű 18, az Émász pedig 11%-kal kevesebb villamos energiát értékesített, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Mindkét cég a nem lakossági felhasználás esetében szembesült jelentős visszaeséssel, az Elműnél 39, az Émásznál pedig 30%-os volt a csökkenés mértéke. 

Az üzleti felhasználók körében mutatkozó forgalmi csökkenést a gyorsjelentések továbbra is a piaci mozgásokkal (főként a Magyar Áramszolgáltató Kft.-hez történő átszerződéssekkel) magyarázzák elsősorban. Bizonyos ügyféligények rugalmasabb kiszolgálása érdekében a MÁSZ számos üzleti partnert vett, és vesz át a társaságoktól, azonban részét képezi a vállalatcsoportnak, az Elmű és az Émász is 50%-os részesedéssel rendelkezik benne. A lejtmenetben emellett közrejátszott még a gazdasági válság okozta kereslethiány, az üzleti szféra pangása, valamint a fokozott energia takarékosság is. 

A lakossági felhasználók körében minimális csökkenés volt megfigyelhető, az Elmű 4, az Émász pedig 3%-kal értékesített kevesebb villamos energiát. 

A volumenhatások mellett az árváltozások is kedvezőtlenül hatottak a forgalomra, a többszöri árváltozások hatására csökkent az értékesítési átlagár. Az energia árak 2011. februártól áremelkedést, majd 2011. július 1-től 0,96 Ft/kWh árcsökkenést mutattak, ugyanakkor 2012. januártól ismét árcsökkenés volt tapasztalható. 

Az egyetemes szolgáltatói szegmens mellett a szabadpiaci szegmens is bevételcsökkenéssel szembesült: bár a piaci ármozgások hatására magasabb fogyasztói értékesítési árak alakultak ki, az intenzív piaci verseny miatti mennyiségi visszaesés azonban ezt oly mértékben rontotta, hogy az végül az árbevétel jelentős visszaeséséhez vezetett. 

Mindezek hatására a konszolidált árbevétel az Elmű esetében 12, az Émásznál pedig 7%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A felső soron mutatkozó visszaesést az Émász a működési költségek csökkentésével kompenzálni tudta, az üzemi eredmény így 13%-kal emelkedett év/év alapon. Ez az Elműről nem mondható el, itt az üzemi eredmény soron 16%-os visszaesés volt megfigyelhető.

A tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások eredményéből számított részesedési eredmény mindkét társaságnál jelentősen lefelé húzta a számokat, az Elmű 1,38 milliárd, az Émász pedig 627 millió forintos mínuszt könyvelt el. Egy évvel korábban még 471, ill. 640 millió forintos nyereséget mutattak ki a társaságok ezen a soron. A tőkemódszer szerint konszolidált közös és társult vállalkozások közül a Magyar Áramszolgáltató tevékenysége gyakorolt jelentős negatív hatást a konszolidált eredményekre. 

A pénzügyi műveletek eredménye mindkét társaságnál veszteség lett, így ez tovább erodálta az eredményeket. Az adózott eredmény ennek megfelelően az Elműnél 4,25 milliárd forint, az Émásznál pedig 2,14 milliárd forint lett. Mindkét érték komoly (40 ill. 30%-os) visszaesést jelent év/év alapon.

Osztalék 

Az áramszolgáltatók esetében a befektetőket elsősorban az osztalékhozam érdekli. A tavalyi év után a cégek a korábbi évnek megfelelő mértékű osztalékot fizettek részvényenként - az Elmű 1700, az Émász pedig 1400 forintot -, ami 56, illetve 50%-os kifizetési aránynak felel meg. Az Elműnek és az Émásznak nincsen deklarált osztalékpolitikája, de a múltban jellemzően az IFRS konszolidált profit 90%-át kifizették a cégek. 

Az Émász esetében az erős beruházási aktivitás (pl. TVK-val közös erőmű építése) miatt kivétel volt a 2003-as és a 2004-es üzleti év, ezek után ugyanis nem fizettek osztalékot, majd fokozatosan beálltak az Elműnél már megszokott 90%-os kifizetésre. Az Elmű esetében azonban a 2007-es üzleti évben hirtelen 50%-ra csúszott vissza a kifizetési arány, és lényegében azóta sem tudott emelkedni. Az Émász kifizetési rátája is 2007 után esett vissza jelentősen, és mostanra is csak az 50%-os szinre tudott visszakapaszkodni. 

Ha azt feltételezzük, hogy a két társaság eredménye a hátralévő két negyedévben már nem változik a bázisidőszakhoz képest, és mindegyikük a tavalyi évhez hasonló osztalékfizetési rátát alkalmaz, akkor az Elműtől 1307, az Émásztól pedig 767 forintos osztalékot várhatunk. Ez az előbbinél 8, az utóbbinál pedig 6%-os osztalékhozamot jelentene a pénteki záróárakkal számolva. Ezzel azonban nem igazán versenyképesek, hiszen a 10 éves hazai állampapír hozam is 7% felett van.