Beszerzési érték: | 490 | Mrd Ft |
---|---|---|
Projektek száma: | 9075 | db |
Ügyfelek száma: | >4500 | |
Villamos energia: | 11350 | GWh |
Földgáz energia: | 2340 | Mio m3 |
Elért meg- takarítás: | 47 | Mrd Ft |
A következő húsz évben folyamatosan emelkedő áramárakkal szembesülhetnek az európai fogyasztók a növekvő megújuló-energiatermelés következtében, derül ki egy kiszivárgott, az Európai Bizottság számára készített jelentésből - számol be a Financial Times.
A megszellőztetett jelentés első verziójából ugyancsak kiolvasható, hogy jelentős mennyiségű tengeri szélenergia-kapacitás épülhet be az európai villamosenergia-rendszerbe, ami további emelő hatást fejt majd ki a fogyasztói árakra.
A tanulmány a fosszilis energiahordozók tisztább energiaforrásokkal történő kiváltásának lehetőségeit veszi számításba. A felvázolt öt szcenárió egyaránt a szélenergetika jelentős terjedését mutatja, a szélenergia 2050-re az első számú forrás lehet az áramtermelés tekintetében. A jelentés szerint a szélenergia áramtermelésen belüli súlya a jelenlegi 5%-ról 49%-ra növekedhet.
Az iratban szereplő megállapítások szerint 2020-2030-ig jelentős áramár-emelkedésre számíthatnak az európai fogyasztók. A legmagasabb árszintek 2030-ban alakulhatnak majd ki, amikorra jelentős szél- és napenergetikai kapacitások épülnek ki. A tisztán zöld szcenárió szerint 2050-re a fogyasztói áramár akár duplájára is emelkedhet, míg egy olyan mix esetében, ahol a nukleáris energiának és a széndioxid-leválasztással és tárolással (CCS)működő hagyományos erőműveknek nagyobb teret engednek, a becsült áremelkedés 43%.
Az áremelkedés csak részben adódik az új infrastrukturális beruházásokból, a költségnövekedésben ugyancsak szerepet játszik, hogy a hagyományos erőműveknek kisebb lenne a kihasználtságuk, így a normál megtérülési periódus tartása érdekében a kezdeti beruházási költségek fedezése magasabb árszintet követel majd meg a kiszivárgott adatok szerint.
A dokumentumterv 5 változatban azon európai célkitűzések költségekre, árakra és energiaforrásokra gyakorolt hatásait vizsgálja, amelyek mellett 2050-re az Európai Unió 1990-es bázison 80%-kal tudná csökkenteni ÜHG-kibocsátását. Ezek alapján a legmagasabb fogyasztói árszintek a magas megújuló-részarány változatban érvényesülnének, amelyben az áramellátás során komoly szerepet kapnak az északi-tengeri szélerőművek és a koncentrált napenergia elvén működő erőművi egységek, valamint a háztartási méretű szélkerekek és napelemek.
A legalacsonyabb árú fogyasztói árat a "diverzifikált ellátási" változat nyújtja, amelyben a kereskedelmi érettséget elérő CCS-technológia és nukleáris energia is szerepet kapna a megújulók támogatás mellett.