A magyar fogyasztók is jól járnak az árampiacok összekapcsolásával?

Az Európai Unió tagállamai célul tűzték ki, hogy 2014-re létrehozzák az egységes európai energiapiacot, amelynek részeként számos egymással szomszédos ország indított projektet nemzeti energiapiacaik összekapcsolására. Magyarország tavaly csatlakozott a már korábban együttműködésre lépő cseh és szlovák másnapi villamos energia piacához azzal a szándékkal, hogy egyrészt sikerüljön feloldani a hazai piac korábban megfigyelhető anomáliáit, másrészt pedig hogy tapasztalatokat gyűjtsön az integrált piaci működésről.

Az alábbiakban a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) elemzését közöljük, amely bemutatja, hogy az első hónapok tapasztalatai alapján mennyire látszik előnyösnek Magyarország számára a tavaly szeptemberben megvalósult piac-összekapcsolás.

Az Európai Unió célkitűzései között szerepel az egységes európai árampiac létrehozása 2014 végére, amelynek keretében Európa számos tagállama részt vesz valamely piac-összekapcsolási kezdeményezésben. Ehhez a piacintegrációs törekvéshez csatlakozott Magyarország, amikor 2012. szeptember 11-ei első kereskedési nappal elindult a cseh-szlovák- magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok összekapcsolása.
A piac-összekapcsolás legfőbb előnye, hogy lehetőséget nyújt az implicit aukció alkalmazására, melynek során a villamos energiát és a szállításához szükséges kapacitásjogot egyszerre, kapcsolt áruként értékesítik a piaci szereplőknek. A másnapi piacok összekapcsolásának hosszú távon megvalósítandó célmodellje az áramlásalapú kapacitásszámításra épülő áralapú piac-összekapcsolás (flow-based price-coupling). Az áramlásalapú kapacitásszámítási módszertan alkalmazása esetében központilag, regionális szinten határozzák meg a kiosztható kapacitásokat, melynek során szimultán módon veszik figyelembe az összes érintett metszéken történő kereskedelmi ügylet áramlásbefolyásoló hatását, azok egymásra hatását, valamint a belső hálózati elemeket is, így lehetővé válik a fizikai áramlások jobb leképezése. Mindez segíti a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználását, növeli az üzembiztonságot, és megakadályozza a nem kívánatos hurokáramlások létrejöttét. Az alkalmazandó módszertan azonban egyelőre kidolgozás alatt áll, így az eddigi európai piac-összekapcsolási kezdeményezések ún. NTC alapon valósultak meg. Ennek során az érintett rendszerirányítók minden határ esetén meghatározzák a másnapi aukcióra rendelkezésre álló kapacitást, amelyek közül az optimalizációs algoritmus minden határon a kisebbet veszi figyelembe. A market coupling elindulásával párhuzamosan a szlovák-magyar határon megszűnt a napi explicit kapacitásaukció, a rendelkezésre álló átviteli kapacitást teljes mértékben a piac-összekapcsolásra tartják fenn. Továbbra is megmaradt ugyanakkor a Központi Allokációs Iroda (CAO) által szervezett éves, havi, valamint a napon belüli kapacitásaukció. Mindez azt jelenti, hogy másnapi OTC kereskedésre nincs lehetőség, vagyis tőzsdén kívül csak hosszú távon lekötött kapacitás birtokában lehet villamos energiát importálni, illetve exportálni.
Fontos megjegyezni, hogy a szlovák-magyar határon az adott órára összesen kiosztott határkeresztező kapacitás mindössze nagyjából negyedrészét osztják ki a market coupling keretében, vagyis a magyar villamos energia piacnak csak kisebb részét érinti közvetlenül a piac-összekapcsolás. Szintén ezt támasztja alá, hogy a HUPX forgalma 2012-ben a hazai villamosenergia-fogyasztás mindössze átlagosan 15%-át teszi ki. Ezt érdemes szem előtt tartani a market coupling hatásának értékelésekor.
A piac-összekapcsolásnak két alapvető típusát szokás megkülönböztetni, az ár, illetve a mennyiség alapú piac-összekapcsolást. Mindkét módszertan esetében minden résztvevő tőzsde (OTE - cseh, OKTE - szlovák, HUPX - magyar) másnapi vételi és eladási ajánlatait egyszerre párosítják össze a különböző területek közötti átviteli kapacitások, mint korlátok figyelembevételével.
Az Európában jóval gyakrabban alkalmazott ár-alapú piac-összekapcsolás esetében egy központi algoritmus meghatározza az egyes területeken érvényesülő árakat és kereskedelmi szállításokat. Ennek eredményeképpen a villamos energia az olcsóbb piacok felől a drágább piacok felé áramlik egészen addig, amíg a különböző területek árai ki nem egyenlítődnek, feltéve, hogy megfelelő mennyiségű határkeresztező kapacitás áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha a kiosztható átviteli kapacitás alacsonyabb az optimális kereskedési mennyiségnél, az árak közelednek ugyan egymáshoz, de nem tudnak kiegyenlítődni. Ekkor a két piac közötti árkülönbség megegyezik a kapacitásjog járadékával, a rendszerirányítók bevétele pedig az árkülönbözet és a kiosztott kapacitás szorzatával. Amennyiben a rendelkezésre álló határkeresztező kapacitás nem bizonyul szűkösnek, a kapacitásjog járadéka, így a rendszerirányítók adott határmetszékről származó bevétele is nulla.
A mennyiség-alapú piac-összekapcsolás esetében a központi algoritmus eredményei közül a tőzsdék csak az adott területek közötti kereskedelmi szállítási mennyiséget tekintik véglegesnek, az árakat ennek figyelembevételével az egyes tőzsdéken egymástól függetlenül határozzák meg. Ennek a módszernek az előnye a rugalmassága, mivel olyan esetekben is alkalmazható, amikor a különböző tőzsdék működési szabályai kevésbé harmonizáltak (például eltérő pénznem, vagy eltérő kerekítési, illetve optimalizálási szabályok alkalmazása miatt). Hátránya azonban, hogy olyan nem hatékony kimenetekhez vezethet, ami ár-alapú összekapcsolás esetén nem fordulhat elő (például két piac között akkor is árkülönbség alakulhat ki, amikor nincs szűkület a határon).
A Magyarországon bevezetett piac-összekapcsolási módszertan a közép-nyugat-európai (CWE) régióban használatos algoritmussal kompatibilis mechanizmust alkalmaz, így jelentős lépést jelent az Egységes Európai Piachoz való csatlakozás folyamatában. A jelenleg háromoldalú piac-összekapcsoláshoz a közeljövőben további országok csatlakozása is várható (Romániával és Lengyelországgal egyaránt folynak tárgyalások).
A piac-összekapcsolás bevezetésének számos előnye lehet. A legfontosabb, hogy csökkenhetnek az árak minden olyan villamos energia piacon, ahol a versenyző importot korábban sem műszaki, átviteli korlátok tartották kívül, hanem szabályozási hiányosságok. A piac-összekapcsolás további fontos előnye, hogy a határkeresztező kapacitások hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé, mivel adott határmetszéken egyetlen nettó kereskedelmi áramlást eredményez, míg explicit aukció esetében előfordul, hogy egymás melletti ellentétes szállítások folynak. Emellett megakadályozza, hogy a piaci szereplők stratégiai okokból olyan kapacitást kössenek le, amelyet nem használnak ki. A piacok összekapcsolásának eredményeként létrejövő nagyobb volumenből és likviditásból fakadóan javulhat az érintett piacok ellátásbiztonsága. Mindemellett csökkenhet az árak volatilitásának mértéke, mivel a keresleti és kínálati sokkok nem egy időben, illetve nem azonos mértékben hatnak a különböző piacokra, és hatásuk tompulhat a piac-összekapcsolás következtében. Mindez javítja a tervezhetőséget, ezáltal csökkentheti a kockázati prémiumokat. A market coupling további előnyeként említhető, hogy enyhítheti a piaci koncentrációt, mivel külföldi szereplők könnyebben jelenhetnek meg az egyes piacokon, csökkentve ezáltal az inkumbensek piaci erejét. Emellett egyszerűbbé teszi a napi operatív működést, mivel az eddigi két aukciós eljárást - a másnapi kapacitás- és termékaukciót - összevonják. Mindemellett megkönnyíti a napi export-import lehetőségeket, ami jobb portfólió-optimalizálási lehetőségeket nyújt.
A továbbiakban ezen előnyök megvalósulása szempontjából értékeljük a piac-összekapcsolás első néhány hónapjának fejleményeit. A következő ábra az érintett tőzsdék másnapi baseload (folyamatos, 0-24 órás ellátásra vonatkozó ún. zsinórtermék - a szerk.) árait mutatja a market coupling-ot megelőző, illetve az azóta eltelt hónapokban.

Látható, hogy a három tőzsde árai az első napokban szinte tökéletesen együtt mozogtak. Ennek oka vélhetően az lehet, hogy a piaci szereplők az első napokban óvatosabbak voltak, és alacsonyabb kereslettel jelentek meg a másnapi piacon, ami nem okozott szűkületet a szlovák-magyar határon. A kezdeti időszakot követően néhány hétig a magyar árak sokszor magasabbak voltak (vélhetően annak köszönhetően, hogy a szlovák-magyar határon csökkent a kapacitás), majd újra az árak erős egymáshoz való közeledése figyelhető meg. Azóta bár voltak olyan időszakok, amikor a HUPX ára elszakadt a cseh, illetve a szlovák áraktól, összességében az árak erős konvergenciája figyelhető meg. A cseh és a szlovák árak a korábbi időszakhoz hasonlóan továbbra is szinte tökéletesen együtt mozognak, a vizsgált időszakban mindössze hat óra esetében fordul elő 5€-nál nagyobb árkülönbség, amikor a szlovák árak a cseh áraktól elválva a magyar árak szintjére emelkedtek a cseh-szlovák határon kialakuló kapacitásszűkület miatt.
A következő táblázat számszerűsíti a másnapi baseload árak konvergenciáját. A további elemzéseink során a piac-összekapcsolás kezdete óta eltelt időszak eredményeit az azt megelőző azonos hosszúságú időszak eredményeivel, valamint a tavalyi év azonos időszakának eredményeivel vetjük össze. Az első két sor az érintett tőzsdék árainak egymástól való átlagos abszolút eltérését, a második két sor pedig a cseh és a magyar tőzsde német tőzsdéhez viszonyított átlagos eltérését mutatja.

Látható, hogy míg a cseh, illetve a szlovák tőzsde másnapi baseload árainak egymáshoz, valamint az EEX-hez képesti alakulására a piac-összekapcsolás az eddig eltelt időszakban nincs jelentős hatással, a HUPX árak átlagának jelentős közeledése figyelhető meg mind a cseh illetve szlovák, mind a német tőzsde átlagos árszintjéhez. Mindez azt is eredményezi, hogy a HUPX másnapi árai abszolút mértékben csökkentek. Az átlagos másnapi baseload ár a piac-összekapcsolás indulása utáni vizsgált időszakban 45,44€/MWh volt, míg ugyanez az ár a piac-összekapcsolást megelőző azonos hosszúságú időszakban 50,23€/MWh, a tavalyi év azonos időszakában pedig 60,41€/MWh volt átlagosan.
A piac-összekapcsolás hatását a magyar és szlovák tőzsdék órás árkülönbözetének mértékére és gyakoriságára a következő ábra mutatja.

Látható, hogy azon órák százalékos aránya, amelyekben a magyar és a szlovák tőzsdék árai megegyeznek, a korábbi 1%-nál kisebb értékről 77% fölé emelkedett, emellett azokban az órákban, ahol árkülönbség alakult ki, összességében jelentősen csökkent az eltérés mértéke. Továbbra is előfordulnak azonban kiugróan magas árkülönbségek (69 órában több, mint 50 €-val drágább a magyar tőzsde a szlováknál). Mindemellett elmondható, hogy a magyar tőzsde csatlakozása a cseh és szlovák órás árak átlagos eltérését is csökkentette az indulást megelőző időszakhoz viszonyítva.
Korábban említettük, hogy a piac-összekapcsolás egyik legfőbb előnye, hogy a határkeresztező kapacitások hatékony kihasználását teszi lehetővé. Működési elvéből fakadóan megszűntet több olyan hatékonyságcsökkentő tényezőt, amelyek az explicit aukciók során előfordulhatnak. Néhány ilyen tényező korábbi előfordulási gyakoriságát, illetve mértékét foglalja össze a következő táblázat.

Ahogyan az látható, a szlovák-magyar határmetszékre vonatkozó explicit aukciók esetén nagyon gyakran előfordult, hogy mindkét irányban történt szállítás (mindkét irányba osztottak kapacitást), amely a határkeresztező kapacitások nem hatékony kihasználását eredményezi. Szintén hatékonyságveszteségre utal, hogy a másnapi aukciókon az óráknak egy jelentős hányadában mindkét irányban szűkösnek bizonyult a rendelkezésre álló kapacitás (a kapacitások ára mindkét irányban pozitív). Az explicit aukciós mechanizmus piactorzító hatására utal az is, hogy külön kapacitás és villamos energia aukciók esetén a kapacitás ára sokszor nem egyezik meg a két ország közötti árkülönbséggel. A táblázat utolsó sorában látható, hogy a szlovák-magyar határkeresztező kapacitás órás árai átlagosan több eurós mértékben térnek el a két tőzsde adott órában megfigyelhető árkülönbségétől. Ahogyan azt a táblázat utolsó oszlopa mutatja, az itt számba vett hatékonyságcsökkentő tényezők piac-összekapcsolás alkalmazása esetén nem merülnek fel, az implicit aukciós mechanizmus bevezetése ezeket automatikusan kiküszöböli.
A cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolás bevezetése óta eltelt mindössze néhány hét nem teszi lehetővé, hogy a hatásaival kapcsolatban egyértelmű, határozott következtéseket vonjunk le. A fent bemutatott eredmények tükrében azonban összességében elmondható, hogy a piac-összekapcsolás elindulása pozitív fejleménynek mutatkozik. A határkeresztező kapacitások hatékonyabb kihasználása mellett megfigyelhető, hogy az érintett piacok árai közelítenek egymáshoz, az árak volatilitása csökken, és a magyar árak közelítenek a cseh-szlovák, illetve a nyugat-európai árakhoz. Érdemes megjegyezni azonban, hogy a market coupling elindulásának hatására az érintett tőzsdék határidős árainak a közeledése az első néhány hónapban nem figyelhető meg. Ez arra utal, hogy a piaci szereplők egyelőre nem építették be a várakozásaikba a piac-összekapcsolás árakra gyakorolt hatását.
A fenti elemzés része a REKK "Jelentés az energiapiacokról" című negyedévente megjelenő kiadványának.