Megdőlt a rekord - Érdekességek a magyar áramfogyasztásról

Tavaly 3,1 százalékkal 38 130 gigawattórára (GWh) nőtt Magyarország nettó villamosenergia-felhasználása 2014-hez képest - olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) Zrt. most elkészült közös kiadványában, amely a magyar villamosenergia-rendszer 2015. évi adatait foglalja össze. 

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összegzés szerint a villamos energia 66 százalékát a piaci felhasználók, 29 százalékát a lakossági felhasználók és egyes intézmények fogyasztják el. 

A MEKH közleményében rámutatott arra, hogy a 2000-es évek elején még csaknem 20 százalékos különbség volt a téli és a nyári csúcsterhelés között, azonban az utóbbi években ez az arány néhány százalékra csökkent, 2015-ben pedig már a nyári csúcsérték meghaladta a télit.

A 2015. július 8-án mért 6457 megawattos (MW) bruttó csúcsterhelés egészen idén decemberig a valaha mért legmagasabb érték volt, a téli csúcsérték pedig 2015. január 8-án volt, 6447 megawatton. A hivatal a nyári csúcsterhelések növekedését nagyrészt a klímaberendezések lakossági elterjedésével indokolta.

A kiadványból kiderült továbbá, hogy 2015-ben a bruttó villamosenergia-termelés 30 250 gigawattóra (GWh) volt, ami az előző évhez képest 3 százalékos növekedés. A megtermelt villamos energia közel 86 százalékát nagyerőművekben állították elő, míg a kiserőművek részaránya 14 százalék volt.

A háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása ismét megduplázódott 2014-ről 2015-re, és csaknem elérte a 129 megawattot (MW). A növekedés főként az új naperőmű-telepítések eredménye volt, egy év alatt a napelemek beépített kapacitása 59 megawattal növekedett.

2015-ben a termelt villamos energia 52 százaléka származott hasadóanyagokból, 19 százaléka szénből, míg 17 százaléka földgázból. A megújuló energiából és hulladékból előállított energia részaránya a villamosenergia-termelésen belül elérte a 10 százalékot - írta közleményében a MEKH.