Melyik ország az, ahol 99%-ban megújuló forrásokból jön az áram?

Világszerte egyre fontosabb szerepet töltenek be a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó cégek, nemcsak az energiatermelésben, hanem a foglalkoztatásban, sőt a tőzsdén is. 2015-ben történt meg először, hogy a fejlődő országok felülmúlták a fejlett országokat a megújulóenergia-ipari befektetéseket illetően, de továbbra is hatalmas különbségek vannak az egyes országok között ezen a téren, még Európán belül is. Magyarország célja, hogy a megújuló energiaforrások aránya 2020-ra elérje a 13 százalékot: hogy állunk most a zöld energiával, és mik a reális lehetőségeink?

A megújuló energiaforrások folyamatosan rendelkezésre állnak, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül rövid időn belül (legfeljebb néhány év) újratermelődnek, ezért összhangban vannak a fenntarthatóság alapelveivel. Ezek az energiaforrások a globális energiafogyasztás 19,2 százalékát adták és az áramtermelés 23,7 százalékát jelentették 2015-ben - derül ki a REN21 megújuló energia-hálózat 2016-os jelentéséből. Évről évre egyre fontosabb szerepet kap ez a szektor világszerte: ma körülbelül 7,7 millió állás hozható kapcsolatba a megújulóenergia-iparral, ebben pedig élen jár a napelem-szegmens, amely a legtöbb embernek nyújt foglalkoztatást a zöld energiaforrások közül.

Fordulópont volt a 2015-ös év

Fontos aktualitás az ágazatban, hogy 2015 volt az első olyan év, amikor a fejlődő országok felülmúlták a fejlett országokat a megújuló energiaipari befektetéseket illetően. Előbbiek közül Kínában, Indiában és Brazíliában történt jelentős növekedés, de szintén erősen megnövekedtek az ilyen jellegű beruházások Dél-Afrikában, Mexikóban és Chilében. Ezzel párhuzamosan a fejlett országokban összesen 8 százalékkal estek vissza a beruházások 2015-ben, a legjelentősebb csökkenés pedig Európában történt. A szél és a napenergia területén volt a legtöbb beruházás, ami nem meglepő, hiszen a víz mellett jó ideje ezek számítanak a feltörekvő megújulóknak.
A világ országai között jelentős eltérések vannak abban, hogy energiatermelésük hány százalékát adják megújuló források, és hogy azok közül melyik a domináns, mert ez nem egyszerűen energiapolitikai kérdés, hanem természeti adottságoktól is nagyban függ.

Bizonyos országok már annyira élen járnak a zöld energia felhasználásában, hogy szinte példaértékűnek számítanak: ilyen például Izland, amely már majdnem 100 százalékban (99,98%) megújuló forrásokból termeli meg az áramfogyasztását. Mivel ezt nagy részben a vulkánjai által termelt geotermikus hőnek és víztartalékainak köszönheti, ebben nehéz versengenie bármelyik Európai országnak. A világrangsort egyébként Paraguay vezeti, ahol az összes áramtermelés 100 százalékát vízerőművek adják, ráadásul a megtermelt energia közel 90 százalékát exportálják.

Mi hogy állunk a zöld energiával?

A megújuló energiák jelenlegi szerepe hazánk energiaellátásában még igencsak mérsékelt: Magyarország a zöld energia felhasználás 7,65 százalékos arányával csak a sereghajtók közé tartozik, még Európában is, de lássuk a helyzetet részletesebben.

Geotermikus energia
A geotermikus energiában rejlő lehetőségek terén Magyarország meghaladja a világátlagot, akár nagyhatalommá is válhat, mert a Föld mélyéből felfelé áradó hőenergia tekintetében kiváló adottságokkal rendelkezik.Hévízkészletünk legalább 500 milliárd köbméterre tehető, amiből mintegy 50 milliárd köbméter ki is termelhető. A geotermikus energia a villamos energia és hűtés/fűtés szektorokban hazánkban már 2010-ben is 9 százalékot jelentett, ami a legmagasabb arány a megújuló források közül. Jelentős potenciál van a geotermikus energia hőellátásban történő szerepének növelésében, ami bizonyos területeken (pl. kertészetek) nálunk is elterjedt fűtési mód.

Szélenergia
A másik legmagasabb a felhasznált szélenergia aránya, de ezen a területen régóta tartó stagnálás figyelhető meg. Jelenleg mintegy 320 megawattnyi szélerőmű-kapacitás üzemel az országban, és ez a közeljövőben valószínűleg nem fog növekedni. Az utolsó engedélyeket 2006-ban adták ki, a jelenleg üzemelő erőművek ekkor kaptak működési engedélyt. Magyarországon egyébként az új szélerőmű-kapacitások létesítése tenderekhez van kötve. A szélerőművek engedélyezésének szabályozásához új kiegészítő rendeletek érkeztek nemrég, az új speciális szabályok miatt pedig a jövőben csak nehezített feltételek teljesítése mellett lehet szélerőműveket telepíteni. A változások igen komoly területi telepítési megkötéseket jelentenek.

Napenergia
Az elmúlt két évben a napenergetika területén jelentős növekedés következett be, és egyértelműen a lakossági telepítések húzzák a piacot. Napenergia vonatkozásában az elvi potenciál több tízezer megawattnyi teljesítmény lehet, a legjelentősebb korlátozó tényező a berendezések magas árához kapcsolódóan a rendelkezésre álló támogatási keretek. A napenergiában - fotovoltaikus és napkollektoros energiakinyerés - továbbra is elsősorban a lakossági szegmensben, az úgynevezett háztartási méretű kiserőművek területén van lehetőség.

Vízenergia
Vízenergia tekintetében hazánk hasonló helyzetben van, mint a szélenergia esetében. A folyóink nagy vízhozamúak, de az esésük igen kicsi, ezért jelentős előrelépés nem valószínűsíthető - a természeti/földrajzi adottságok erre nem nyújtanak lehetőséget, ugyanakkor kisméretű vízerőművek telepítésére lenne lehetőség a magyarországi folyóvizeken.

Biomassza 

Magyarországon a biomasszának lehet vezető szerep a geotermikus energia mellett: az ország kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik a biomassza versenyképes előállítására.

A biomassza elsősorban a lokális (távhő) és háztartási méretű hőtermelés területén jelent jó alternatívát. Fontos azonban, hogy ez csak abban az esetben fenntartható technológia, ha a tüzelőanyag-ellátást ésszerű földrajzi közelségből, természetkárosítás nélkül meg lehet oldani (ez kb. 40-60 kilométer sugarú kört jelent egy-egy biomassza fűtőerőmű körzetében).

13 százalék 2020-ig: sok vagy kevés?

Az Európai Unió 2020-ig átlagosan a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát kívánja elérni, Magyarország pedig 13 százalékos arányt vállalt. Hazánk Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve azonban ennél ambiciózusabb célokat tartalmaz: 2020-ra 14,65 százalékos megújuló energia részarány.
A megújuló energiák 13 százalékos aránya nem tűnik magasnak, azt nézve, hogy az energiaigények maradék 87 százalékát továbbra is kimerülő (fosszilis és nukleáris) energiaforrásokkal fedezzük, azonban érdemes azt is fejben tartani, hogy folyamatosan növekednek az energiaigények.

A megújuló energia beruházások felfutásában várhatóan jelentős szerepet játszik a jövőben, hogy a magyar kormány idén nyáron elfogadta a megújulók új támogatási rendszeréről (METÁR) szóló törvényt. 2017. január 1-én életbe a METÁR, aminek célja többek között, hogy segítse a megújuló energiára vonatkozó 2020-as célkitűzések teljesítését, valamint a megújuló energiaforrásból áramot előállító termelők piaci integrációját. Iparági szakértők szerint már az pozitív, hogy egyáltalán lesz EU-konform szabályozás, ezáltal pedig több mint 100 millió eurós támogatási keret nyílhat meg a megújuló projektek előtt már a jövő évben.