Menekülnek Európából a nagy energiaszolgáltatók

A nagy energiaszolgáltatók Európa-szerte hasonló problémákkal szembesülnek a csökkenő kereslet miatt. A megújuló energiák terjedése csökkentette az energiaárakat, míg az infrastruktúrafejlesztések költsége növekedett, így folyamatosan csökkennek a profitmarzsok. Kiadáscsökkentés mellett a legtöbben az egyre inkább energiára éhes fejlődő piacokban látják a megoldást, ott viszont gyakran instabil geopolitikai helyzettel, valamint hiányos infrastruktúrával és technológiával kell szembesülniük.

A legtöbb nagy európai energiaszolgáltató 2013-as éves jelentése csalódást okozott, a csökkenő európai keresletre hivatkozva többen is eszközleírásra kényszerültek. Szintén aggasztja őket a kontinensen végigmenő reregulációs hullám, melynek keretében a kormányok és hatóságok egyre inkább szabályozni akarják az energiaszektort. 

Épp ezért Európában nagyon kevés az új beruházás, a legtöbb nagy cég inkább csak próbál megszabadulni a veszteségeket termelő tevékenységeitől, valamint intenzív kiadáscsökkentésbe kezdett. Növekedési potenciált pedig a megújuló energiák piacán kívül egyre inkább csak a kontinensen kívül látnak. A feltörekvő és fejlődő országokban jelentősen nő az energia iránti kereslet, ráadásul a "zöld trend" már ott is megjelent, bár a legtöbb szolgáltató inkább a hagyományos szegmensekben próbál Európán kívül piacot fogni.

Szintén általános problémát jelentettek-jelentenek a hosszú távú gázellátási szerződések. A nem kellőképpen rugalmas szerződéseken szintén az összes érintett európai gázszolgáltató komoly összegeket bukott, ami által nyomás alá kerültek a kontinens olyan hagyományos gázbeszállítói is, mint a norvég Statoil vagy az orosz Gazprom. Ennek hatására számos szerződést felülvizsgáltak, és a legtöbb esetben valamilyen mértékben megjelentek a keresleti és kínálati viszonyokat tükröző spot árak, bár egyes szerződéseknél választottbírósági eljárás keretein belül keresnek megoldást a felek.

Körképünkben külön-külön is megnéztük, hogy az európai energiaóriások hogyan reagálnak az aktuális kihívásokra.

E.ON

A többi céggel ellentétben az E.ON pénzügyi teljesítménye még nem ismert 2013 egészére, az első három negyedév adatai alapján azonban sok jóra nem számíthatunk. Az E.ON eladásai az időszakban 89,3 milliárd eurót tettek ki, ami 5%-os év/év alapú csökkenést jelent. Január és szeptember között 7,1 milliárd eurós EBITDA-t tudott felmutatni a cég, ami 19%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A befektetések 46%-os év/év alapú növekedése azonban bíztató jelnek tekinthető.

Úgy vélik, az elmúlt években megszokottnál alacsonyabb nyersanyagárak és a gáz üzletág piaci körülményeinek áthalkulása mellett a szabályozói környezet változásával is meg kellett küzdeniük. Gondoljunk csak a Németországban a nukleáris fűtőanyagokra kivetett adóra, valamint a CO2 kibocsátási kvóták aukcióinak tavaly megváltozott feltételeire. Ráadásul, különösen Németországban, a zöld energiára való átállás egyre nagyobb támogatottságot élvez mind a közvélemény, mind a szabályozók részéről. Ez a trend a kormányzati intézkedésekkel együtt az egyik fő oka volt az E.ON előző gyorsjelentésében látott jelentős profitcsökkenésnek.

A vállalat ezeket a problémákat limitált mozgástérrel kénytelen megoldani magas eladósodottsága miatt. Az elmúlt évben 2,8 milliárd euróval nőtt nettó adósságuk.

Épp ezért a vállalat távlati tervei szerint profitja több mint felét adósságcsökkentésre költi majd, a maradék pedig a megújuló energiával kapcsolatos operációik fejlesztésére és a gyorsan növekvő piacokon való terjeszkedésre fog menni. Oroszországban tovább folytatják a terjeszkedést, emellett két feltörekvő piacot, Törökországot és Brazíliát szemelték ki. A stabil gazdasági növekedés és a folyamatosan növekvő energiaigény mellett a stabil politikai környezetet és a nyitottságot emelték ki választásuk okául, annak ellenére, hogy a 2013-as év mindkét országban hangos volt a politikai rendszer elleni tüntetéssorozatoktól.

Brazíliában a helyi ENEVA cég többségi tulajdonosaként szeretnének a piacvezető cégek közé kerülni, ezért 2014-ben korábbi 1,8 GW-nyi áramtermelői kapacitásukat 2.9 GW-ra növelik. Törökországban egy helyi pénzügyi és energiapiaci konglomerátummal közös vállalkozásban terveznek 2020-ig 10%-os piaci részesedést elérni.

Szintén adósságcsökkentés céljából új finanszírozási formákat kezdtek keresni, így a jövőben egyre több partnerekkel közös projektet terveznek és egyre kevésbé ragaszkodnak ahhoz, hogy minden beruházás 100%-osan a cég tulajdonában legyen.

Kiadáscsökkentő intézkedéseik között kiemelendő, hogy alkalmazottaik számát egy év alatt 11%-kal csökkentették. Továbbá, hatékonyságnövelésre hivatkozva 2013-ban bevezettek egy új menedzsment modellt, valamint átalakították a vállalati struktúrát. Ezzel várhatóan 600 millió eurót fognak megtakarítani.

Decemberben pedig megszellőztették, hogy a vállalat eladja olasz és spanyol érdekeltségeit és Európában inkább a kulcspiacokra (Németország, Nagy-Britannia, Svédország, Oroszország) fókuszál. A cég közben bejelentette, hogy 2014 és 2015 fordulóján nagyjából 2500 MW-nyi kapacitást akar kivonni a hálózatból, ha megkapják a szükséges kormányzati hozzájárulásokat. A vállalat eddig Európa-szerte 11 000 MW erőművi kapacitás leállítását jelentette be, részben a létesítmények műszaki élettartamának lejártára, részben nagyobb szállítási szerződések kifutására és az alacsony nagykereskedelmi árakra hivatkozva.

RWE

Németország második legnagyobb szolgáltatója, az RWE 2013-ban több mint 60 év után először jelentett veszteséget. A nettó eredmény soron 2,8 milliárd eurós veszteségről számolt be a cég a 2012-es 1,3 milliárd eurós nyereség után. A társaság 2013-ban mintegy 4,8 milliárd eurót írt le több hagyományos erőművével (szén- és gáztüzelésű) kapcsolatban. A leírásokra a vállalat a megújuló energiák növekvő térnyerése miatt kényszerült.

Korábban már jelentős szervezeti reorganizációt jelentett be az alternatív energiák térnyerése miatt, mely többek között költségcsökkentést, munkaerő-leépítést (2012-höz képest 6%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma) jelentett. Sőt az RWE szeptemberben arról tájékoztatott, hogy a menedzsment a 2014. áprilisi közgyűlésen a tavalyi részvényenkénti 2 eurós osztalék helyett 1 eurót fog javasolni. Érdekes, hogy eközben itthon az RWE mindkét érdekeltsége, az Elmű és az Émász is megemelni tervezi kifizetésre kerülő osztalékait.

Az RWE az Európában csökkenő, illetve stagnáló keresletet az egyre hatékonyabb energiafelhasználásra és a változó szabályozói környezetre vezeti vissza. Az Európán kívüli energiaigény növekedését ők is rendkívül kedvező folyamatnak tartják, amiből úgy vélik elsősorban közvetetten, a globális kereslet emelkedése okozta nyersanyagár-változásokon keresztül profitálhatnak, nem pedig jelenlétükkel a fejlődő piacokon.

Aktuális problémái között a cég megemlítette azt a decentralizációs folyamatot is, melynek eredményeként egyre több kisebb fogyasztó válik saját termelőjévé. Emellett a CO2 kvótarendszert, a megújuló és alternatív energiaforrások előretörését, a nukleáris energia iránti kereslet drasztikus csökkenését és a globális piac fokozódó integrációját is rizikófaktornak tekinti az RWE.

A változó európai környezetre adott válaszként a kontinens energiaszektorának legmegbízhatóbb és legjobban teljesítő szereplőjévé kívánnak válni. Előbbit elsősorban a szolgáltatások diverzifikációjával tervezik elérni, utóbbit pedig minőségjavítással és költséghatékonysággal.

Idén januárban pedig konkrét átalakításokat is bejelentett a cég megújuló energiákkal foglalkozó része, az RWE Innogy, melyek célja, hogy az elkövetkező két évben minél több megújuló energia projekt induljon el. Ennek érdekében az E.ON-hoz hasonlóan a továbbiakban nem ragaszkodnak a projektek 100%-os tulajdonlásához. 2013-ban 900 millió eurót fektetett be a cég megújuló energia projektekbe, ezt az összeget idén tartani kívánják, a következő években viszont valószínűleg tartják a cég direkt befektetéseinek csökkentését. Így a jövőben nem kívánnak tengeri szélerőmű projektekben 25%-nál nagyobb tulajdonrésszel rendelkezni. 

Ezen felül szolgáltatásbővítést is terveznek a megújuló energia szektorban pl. kiegészítő termékek forgalmazásával. Az elkövetkező két év során viszont teljesen kivonulnak a biomassza piacról. (Ezt egy angliai gyár bezárásával már tavaly elkezdték.)

EDF

A világ legnagyobb villamosenergia-termelője, az EDF 2013-as eredményei alapján jobban teljesített német versenytársainál. Éves alapon 2,9%-kal nőttek az eladások, az EBITDA pedig 5,5%-kal. Azonban atomreaktoraik karbantartási és felújítási munkái lassabban haladtak a tervezettnél, így az előirányzottnál kisebb volt az output, ráadásul a munkák lassú haladása biztonsági és minőségi kérdéseket is felvetett.

A francia óriás legnagyobb problémája a szabályozás. Franciaország jelenleg a világ legnagyobb arányban atomenergiát használó országa, ami a világ teljes atomenergia-fogyasztásának több mint 17%-át adja. Ezen a kormány változtatni szeretne és az év végig új szabályozást ígér. 

Franciaországban a nukleáris energia nagykereskedelmi ára szabályozott, jelenleg 42 euró/MWh, ami jóval az 50 euró/MWh előállítási költség alatt van. Ráadásul, egy a versenyt támogatni hivatott rendszer miatt, az EDF kénytelen megtermelt atomenergia-termelésének a negyedét eladni versenytársainak ezen az áron. A francia szabályozóhatóság március végére ígérte az ár felülvizsgálását, amit a kisebb felhasználók még így is magasnak tartanak.

A nehézségek ellenére az EDF nem tágít az atomtól. Hivatalos stratégiájukban ugyan kiemelték a megújuló energiák piacán való terjeszkedés fontosságát, a legnagyobb hangsúlyt mégis a nukleáris energiára helyezik a közeljövőben, próbálva kihasználni az európai piac egyre nagyobb integráltságát. Legjelentősebb beruházásuk négy új reaktor építése az Egyesült Királyságban, emellett februárban bejelentettek egy 20 éven át akár 1,4 milliárd font értékű együttműködést egy technológiát biztosító céggel, melynek célja, hogy meghosszabbítsák a szigetországban működő összes reaktoruk működési idejét. Hasonló, bár kisebb volumenű beruházásokat végeznek az anyaországban, Franciaországban is, ahol egy új erőmű és egy cseppfolyósított gázterminál épül. Európán kívül is terjeszkednek, Kínában két reaktoron dolgoznak.

GDF SUEZ

Franciaország legnagyobb gázszolgáltatója, a GDF SUEZ 2013-ban 14,9 milliárd eurónyi eszközt volt kénytelen leírni, ezzel 9,3 milliárd eurós nettó veszteséggel zárt az előző éves 1,5 milliárd eurós profit után. A cég elsősorban európai energiaeszközeit írta le a keresletcsökkenésre hivatkozva. Az EBITDA 17 milliárdról 14,8 milliárd euróra csökkent. Az eszközleírás mellett a cég azt is bejelentette, hogy 2014-2016 között várhatóan csökkenteni fogja osztalékfizetését. 

Európán belül a korábban említett hosszú távú szerződések átalakításán felül a GDF norvégiai készleteinek növelésével és ottani terjeszkedéssel kívánja magát bebiztosítani a piac árváltozásaival szemben.

Régiós aktivitásuk vegyes képet mutat. 2012 januárjában indultak el azok a hírek, melyek szerint a GDF Európa-szerte több erőműve bezárását tervezi. Akkor felmerült a Dunamenti Erőmű neve is. Idén február végén pedig az erőmű többségi tulajdonosa, a GDF SUEZ kisebbségi részvénycsomagot értékesített a részint a MOL tulajdonában lévő MET-csoportnak és folynak a tárgyalások a további részvényeladásokról. Van azonban olyan hely a régióban, ahol az ellenkező irányba tartanak a folyamatok. 2013 novemberében Lengyelországban a GDF SUEZ avatta fel a világ egyik legnagyobb biomassza-tüzelésű erőművét.

A gyenge európai piac miatt jelentős terjeszkedést tervez a cég Ázsiában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten. Az utóbbi régióban például jelenleg egy 220 millió eurós dubaji légkondicionáló tendert próbál megnyerni. A cég beruházásai tavaly 3 milliárd eurót tettek ki, ezt az összeget 2014-2016-ban évi 6-8 milliárd euróra fogják növelni.

Eni

2013-ban minden szegmensben csökkentek az Eni eladásai, az összesített nettó eladások az előző évhez képest pedig 127,2 milliárd euróról 115 milliárdra estek vissza. Az operatív profit 15,1 milliárd euróról 8,9 milliárdra csökkent, ami több mint 40%-os esést jelent. A csökkenés egyik fő oka a líbiai és nigériai olajkitermelés jelentős visszaesése volt, ráadásul az olasz gáz- és olajkereslet egyaránt már negyedeik éve csökken folyamatosan. 

Versenytársaikhoz hasonlóan az alacsony kereslet problémájával Európa-szerte számolnak a jövőben, ezért elsősorban a költségcsökkentésre helyezik a hangsúlyt. Újratárgyalják a hosszú távú beszállítói szerződéseket, megpróbálják megszüntetni a mediterrán térségben jelentkező túlkapacitást, valamint több mint 300 millió euróval csökkentik a logisztikai és fix költségeket. Ezen felül olyan magasabb értékű szegmensekre koncentrálnak majd, mint a cseppfolyósított földgáz.

Ők is látják a kontinensen kívüli energiaigény növekedését és rendkívüli mértékű terjeszkedést terveznek. 2015 után nagyobb geopolitikai stabilitást várnak, így bíznak benne, hogy Líbiában és Nigériában újra a korábbi szinten folyhat a kitermelés. Európában is folytatják új lelőhelyek felderítését, Cipruson és az északi Barents-tengeren, de Kazahsztánban, Délkelet-Ázsiában és Pakisztánban is végeznek majd feltárásokat, illetve vásárolnak eszközöket bizonyított lelőhelyeken. A cég vezetője a davosi Világgazdasági Fórum előtt még Iránt is megpróbálta meggyőzni, hogy az váljon nyitottabbá a befektetőkre.

A fő fókuszt azonban Afrikára helyezik át, Kelet- és Nyugat-Afrikában összesen öt országban szeretnének terjeszkedni, egy négy év alatt több mint 20 milliárd eurós beruházáscsomag keretében. Hosszútávon pedig egyre nagyobb szerepet szánnak a mélytengeri kitermelésnek, miután Mozambik partjainál mintegy 2 100 milliárd köbméter földgázt találtak, ami nagyobb mint Norvégia aktuális tartalékai.