Mire kell a kormánynak a Főgáz?

Az idén két jelentős gázpiaci tranzakciót jelentetett be az állami tulajdonban lévő MVM-csoport. Szeptember végén az E.ON hazai gázüzletágát vásárolta meg a cégcsoport, míg tegnap a tulajdonos MNV Zrt. felhatalmazást adott a vállalat menedzsmentjének, hogy 41 milliárd forintért vásárolja meg a német RWE Főgáz Zrt.-ben lévő kisebbségi részvénycsomagját. A budapesti székhelyű gáztársaság ezzel teljes egészében hazai kézbe kerül, ugyanis többségi tulajdonosa ezt megelőzően is a Főváros volt. Mire kell a Főgáz az MVM-nek, illetve a kormánynak? 

Tegnap hivatalosan és megerősítették azt, amit régóta sejteni lehetett, hogy az MVM kivásárolja az RWE Főgázban lévő kisebbségi (49.83%) részesedését. Az állami energiavállalat a bejelentés szerint 41 milliárd forintot ad a részvénycsomagért cserébe, a közlemény kitért arra is, hogy a többségi tulajdon továbbra is a Főváros kezében marad. 

Mit tud a Főgáz?

A budapesti Főgáz Zrt. az ország négy nagy gázszolgáltatójának (E.ON, GDF Suez, Tigáz, Főgáz) az egyike, amely az elmúlt időszakban éves szintén közel 2 milliárd köbméter földgázt értékesített. Ez hozzávetőlegesen az éves országos fogyasztás egyötödének felel meg. A társaság egyetemes szolgáltatóként részt vesz a lakossági fogyasztók ellátásban. Ezt a tevékenységét korábban főként a fővárosra, és néhány környező településre összpontosította, de 2011-ben az Emfesz bedőlése után szolgáltatási engedélyét kiterjesztette további területekre is, aminek eredményeként Budapest mellett 10 megyében van jelen a lakossági kört és kisebb üzleti fogyasztókat is ellátó egyetemes szolgáltatóként. A Főgáz 2011-ben egyébként kedvezőbb hatósági árával igyekezett fogyasztókat elcsábítani a máskülönben a Tigázhoz visszakerülő volt Emfesz-ügyfelek közül, de a szabályozás rövid időn belül ellehetetlenítette az árverseny kialakulását azzal, hogy nem szolgáltatói, hanem elosztói alapon határozta meg a tarifák területi hatályát. 

A gázszolgáltató 2012-ben közel 773 ezer háztartást látott el földgázzal, teljes egyetemes szolgáltatói portfóliójában a budapestiek aránya meghaladja a 90%-ot. A tavalyi 1,9 milliárd köbméteres gázértékesítésből 885 millió köbmért volt köthető a lakossághoz és a kisebb üzleti ügyfelekhez, míg a fennmaradó rész - a nem regulált áron vásárló - szabadpiaci körhöz.

A Főgáz csoport szinten az elmúlt években is viszonylag jól tartotta magát, adózott eredménye még tavaly is 7 milliárd forint körül alakult, azonban a lakossági kört ellátó egyetemes szolgáltatói tevékenysége már a rezsicsökkentési program elindítását megelőzően is veszteséget mutatott, 2011-ben 1,4, 2012-ben pedig 2,7 milliárd forintos mértékben.
A társaságcsoporthoz tartozik az ország legkisebb méretű gázelosztó társasága, amely Budapest területére, illetve néhány környező településre terjed ki. A Főgáz Földgázelosztási Kft. 2012-ben 5 856 kilométernyi vezetéket üzemeltetett, így az elosztási területet figyelembe véve a társasághoz tartozik az ország legsűrűbb gázhálózata. Ez komparatív előnyt jelent a Főgáz számára az idei évtől hatályos közművezeték-adó tekintetében, amiből "mindössze" 732 millió forintos többletkiadása származik a vállalatnak (az adó mértéke 125 forint/méter).

A társaság a hazai lakossági földgázszolgáltatás innovatív szereplőjének számít, az elmúlt években a viszonylag kötött szabályozási keretek között számos többletszolgáltatással igyekezett növelni fogyasztói elégedettségét, de itt is megemlíthetjük az Emfesz összeomlására adott expanziós kezdeményezést is.

A csoport ezen felül az elmúlt években a folyamatosan eső hasai gázfogyasztás kompenzálására keresi a földgáz alternatív értékesítési lehetőségeit, így a közlekedési szektort megcélozva idén már a második CNG-kutat adja át.

Miért kell az MVM-nek a Főgáz?

A kisebbségi részesedés megvásárlása több szempontból is kérdéseket vethet fel, hiszen egyrészről az év elején útjára indított "rezsigőzös" rendkívül bizonytalan feltételeket biztosít a jelentős lakossági fogyasztói körrel rendelkező szolgáltatók számára, ami így nem képes megfelelő táptalajt biztosítani egy tisztán üzleti megközelítésű kivásárlásara, másrészt pedig az is érdekes körülmény, az MVM olyan üzleti befektetés hajt végre, ami által a kontroll nem kerül a társaság kezébe.

Az okokat ennek megfelelően érdemes más szemszögből keresni, így például a kormányzati törekvéseket megvalósító tulajdonosi akaratban, hiszen az MVM többségi állami tulajdonú társaság. A jelenlegi kormány már 2010-ben deklarálta, hogy nagyobb közösségi tulajdont szeretne látni az energiaellátásban, amelynek részeként idén már történt egy jelentősebb tranzakció az E.ON hazai gázüzletágának megvásárlása révén. Az orosz importot kezelő E.ON gáznagykereskedő cég és a gáztároló vállalat felvásárlását követően az MVM gázportfóliójának vezetői egyértelművé tették, hogy a már átkeresztelt Magyar Földgázkereskedő Zrt. a jövőben erősebb szerepre fog törekedni a lakossági szegmensben is. Ezzel párhuzamosan a kormányzati képviselők a szolgáltatók esetleges felvásárlásról számoltak be, amennyiben azok nem látják boldogulásukat a megváltozott körülmények között. Jelenleg egyébként szinte az összes hazánkban lévő külföldi cég szívesen eladná hazai eszközeit, amennyiben elfogadható árat kapna érte, azonban a korábban már említett szabályozási kockázatok miatt (pl. a hamarosan érkező "nonprofit közműszolgáltatás") magánbefektetőkre nem számíthatnak, aminek következtében az állam a saját tempójában mozoghat a felvásárlások tekintetében.

A Főgáz kivásárlása a lehető leggyorsabb tranzakció lehetett, amennyiben a kormány fel kívánt mutatni valamit a régóta hangoztatott "államosítási" szándékai eredményeként, hiszen egy kisebbségi csomagról volt szó (nem egy teljes céget kellett megvenni), így a vételár ennek megfelelően alacsonyabb, és a tárgyalásokat is gyorsabban le lehetett vezetni. Az persze továbbra is kérdésként fogalmazódhat meg, hogy a kormány miért pont egy olyan társasággal tervezi demonstrálni "államosítási" törekvései érvényesülést, ami már ezt megelőzően is többségi közösségi tulajdonban volt, de kommunikációs szinten ettől még elképzelhető, hogy a tranzakció alkalmas lehet a kívánt (választói) üzenetek továbbítására.

Az ügylet a tekintetben pozitívnak mondható, hogy nem egy eleve veszteséges társaságban vásárol tulajdonrészt magának az állam, hiszen az MVM egy, az elmúlt években jól menedzselt, a nehéz piaci és szabályozói körülmények ellenére rendre pozitív eredményt felmutatni képes társaságba száll be, ami jó tanulási lehetőséget biztosít a vállalat számára a lakossági szolgáltatással kapcsolatos ismeretek megszerzésére, és ezzel később a további - esetlegesen megvásárolt - egyetemes szolgáltatók integrálására.

A vételár tekintetében nehéz állást foglalni anélkül, hogy látnánk az idei év eredményeit (nagyon komoly szabályozói beavatkozások történtek), illetve hogy tudnánk a már bejelentett harmadik rezsicsökkentés társaságra gyakorolt hatását vagy a készülő "nonprofit törvény" részleteit, de a megállapodás nyomán az biztos, hogy az RWE (is) megfelelőnek találta a vételárat. Inkább csak az arányok érzékeltetése céljából említünk néhány számot a Főgáz tavalyi konszolidált beszámolójából (amelyek tulajdonosi szempontból értelemszerűen a csoport 100%-ára vonatkoznak): a társaság 2012-ben 253,8 milliárd forintos árbevétel mellett közel 7 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt. Mérlegfőösszege 134 milliárd forint volt, saját tőkéje 35 milliárd, míg a befektetett eszközök mértéke 42,7 milliárd forintot tett ki. Az MVM a Főgáz 49.83%-os részesedését 41 milliárd forintért vásárolja meg.