Keresés űrlap

Referenciáink

Eredményeink

Beszerzési érték: 490 Mrd Ft
Projektek száma: 9075 db
Ügyfelek száma: >4500
Villamos energia: 11350 GWh
Földgáz energia: 2340 Mio m3
Elért meg- takarítás: 47 Mrd Ft

Adatkezelési tájékoztató

Jelenlegi hely

Orbán Viktor támogatja az energiauniót

Orbán Viktor választási győzelmét követő első útja Lengyelországba vezetett. Varsóban 70 percen keresztül egyeztetett Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, az ezt követő sajtótájékoztatón pedig kiderült, hogy a magyar kormányfő támogatja az energiaunió létrehozására tett magyar javaslatot.

Az első külföldi út

Orbán Viktornak a hétfői varsói vizit volt az első külföldi látogatása újabb választási győzelmét követően. A varsói miniszterelnöki hivatalban tartott tárgyalás után Donald Tusk kiemelte, hogy Orbán Viktor - 2010-hez hasonlóan - ezúttal is Lengyelországba látogatott elsőként a választási győzelmet követően. Ez is aláhúzza a hagyományosan jó lengyel-magyar baráti kapcsolatot, amely regionális szinten, azaz a visegrádi együttműködés tagállamait (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) nézve is remek eredményeket hozott - fejtette ki a lengyel kormányfő.

A tájékoztatón mind a magyar, mind a lengyel kormányfő hosszan beszélt az energiapolitika kérdéséről. A magyar miniszterelnök az újságírók előtt egyértelművé tette, támogatja a lengyel kollégája által javasolt energiauniót.

Orbán Viktor nagyívű kezdeményezésnek nevezte az elképzelést, amely fontos témája lesz a következő V4-találkozónak is. Szavai szerint egyébként Közép-Európa ma már jobb állapotban van az energiafüggetlenség szempontjából, "de nem problémamentes a helyzetünk".

Energiaunió? Az micsoda?

Donald Tusk lengyel miniszterelnök április elején jelentette be az energiaunió létrehozását célzó lengyel javaslatot. A javaslat 5 pontból áll: 

  • közös uniós nyersanyagvásárlást irányoz elő
  • második pillére a tagállamok közötti szolidaritás -mechanizmusának erősítése az energiaszállítások megszakadása esetén
  • az infrastrukturális beruházások lehető legnagyobb részének EU-forrásokból történő finanszírozása
  • az EU gáz- és kőolajszükségletének importja más országokból, különösen az Egyesült Államokból
  • az energiabiztonság megteremtése az EU szomszédai számára is

Megfogalmazása szerint az energiapolitika Magyarországon nem érzelmi, nem is politikai kérdés, hanem "a leghúsbavágóbb gyakorlati realitás". Magyarország vagy fenntartja az atomerőműben előállított villamosenergia-arányt, vagy növelnie kell az orosz gázimportot - mondta.

A magyar kormány célja azonban az - magyarázta -, hogy csökkenjen az Oroszországból érkező importgáz jelentősége az ország energiarendszerén belül. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a szlovák-magyar gázvezeték-összeköttetésnek köszönhetően jövő január 1-jétől először érkezhet majd Magyarországra nem orosz eredetű gáz.

Mi lesz Pakssal?

Jelezte ugyanakkor azt is - megindokolva a paksi atomerőmű orosz bővítését -, hogy mivel a paksi reaktorok orosz gyártmányúak, ezért nem vállalható, hogy ezek esetében más műszaki megoldásokat alkalmazzanak.

A lengyel kormányfő az energiaunióról szólva úgy fogalmazott: nem oroszellenes politikáról van szó, hanem fontos az energiafüggetlenség mind tagállami, mind uniós szinten. Meg kell törni a monopolhelyzeteket - főleg ami az energiaforrásokat illeti -, hogy ne legyen ilyenben se Oroszország, se más - nyomatékosította.

Kérdésre megjegyezte, Lengyelországnak semleges az álláspontja azzal kapcsolatban, hogy Magyarország orosz részvétellel bővíti majd atomerőművét. "Ez nem kényelmetlen" - fogalmazott.