Sosem volt még ennyire kritikus helyzetben Európa

A globális energiafogyasztás súlypontja egyre inkább Ázsia felé tolódik, a fogyasztásnövekedést 2020-ig Kína, azt követően pedig India fűti majd. Az amerikai palagáz-forradalom jelentősen átrajzolta a világ energiatérképét, aminek hatásra jelentős árkülönbségek alakultak ki az egyes térségek között. Európa gazdasága nagyon komoly károkat szenvedhet, amennyiben nem sikerül megfelelnie ezeknek a kihívásoknak - mondták a világ vezetői energpiaici szereplői a harmadik KPMG Global Power & Utilities konferencián, Berlinben.

Helyszíni beszámolónk második részét olvashatják.

Fatih Birol: kritikus helyzetben Európa

Az IEA vezető közgazdásza a nemrég megjelent World Energy Outlook 2013 kiadvány megállapításait idézve elmondta, hogy jelentős változások történnek a globális energiapiacon. Importőrökből potenciális exportőrök lesznek (USA-palagáz), vezető exportőrök jelentős fogyasztási szereplővé válnak (Közel-Kelet), bejáratott ellátási útvonalak változnak meg (Kanada az Egyesült Államok helyett Ázsia felé fordul). 2020-ig Kína lesz az energiafogyasztás növekedésének motorja, ezt követően azonban India veheti át a szerepét.

Mindeközben az alapvető kihívások nem változtak, húzta alá Fatih Birol, hiszen a CO2-kibocsátás növekszik, a fosszilis energiahordozóknak juttatott támogatások 544 milliárd dollárra növekedtek tavaly, miközben továbbra is 1,3 milliárd ember nem fér hozzá megfelelő áramellátáshoz.

A szakember hangsúlyozta, hogy az olcsó olaj korszakának vége, és ezen felül tartósan fennmaradó jelentős regionális energiaár-különbségekre kell felkészülni az előttünk álló évtizedekben. Ez elsősorban az amerikai palagáz-forradalomra vezethető vissza, azt megelőzően nagyságrendileg azonos árszintek jellemezték a világ különböző regionális energiapiacait. Ezek a folyamatok érdemben befolyásolják Európa iparának versenyképességét, és sosem volt még annyira kritikus kérdés a megfelelő energiapolitika kialakítása az EU gazdasága szempontjából, mint most - hangsúlyozta az IEA vezető közgazdásza.

Oettinger: Európának cselekednie kell

Günther Oettinger, az Európai Unió energiaügyi biztosa a konferencia második napjának nyitóelőadásában hangsúlyozta, hogy Európának energetikai szempontból komoly kihívásokkal kell szembenézni. A politikus rámutatott, hogy a világ szénhidrogén-készleteinek 80%-a állami cégek, vagy konkrétan államok tulajdonban van, és ez EU-nak ennek megfelelően kell kialakítania az energiastratégiáját.

A megújulókkal kapcsolatban a biztos úgy fogalmazott, hogy egyértelműen helyet kell biztosítani nekik az európai energiaellátásban, de azt is látni kell, hogy ezek a technológiák több tekintetben sem hatékonyak jelenleg. Nem képesek zsinóráramot biztosítani, a kiegyensúlyozásuk igényli a hagyományos erőművi kapacitások kiépítését is, ami megkettőzött beruházásokhoz, és ezzel a termelési költségek elszabadulásához vezet. Oettinger hozzátette, hogy e kihívások kezelésére közösségi szintű megoldásokat kell találni, és a politikának együtt kell dolgoznia az iparággal. Szükség van a piacok minél magasabb szintű összekapcsolására, és a technológiai fejlesztésekre, ezért az R&D-tevékenységeket kiemelten támogatja az EU. Oettinger példaként hozta fel, hogy a jelenlegi nemzeti fókuszú rendszerben például olyan területeken állnak üzembe napelemek, mint a Fekete Erdő, ami összeurópai szinten nem nevezhető hatékony megoldásnak.

A uniós biztos hangsúlyozta, hogy az európai energiapiacnak, azon belül is elsősorban az árampiacnak nagyon komoly beruházásokra lenne szüksége, de ezek a jelenlegi környezetben nem valósulnak meg. Sok-sok milliárd euróról van szó, amelyeknek az erőművi infrastruktúra megújítására, okos mérők elterjesztésére és intelligens hálózatok kiépítésére kellene, hogy fordítódjanak, de ennek ellenére atomerőművek szinte alig és csak jelentős bizonytalanságok mellett épülnek Európában, a modern gázerőművek állnak, az öreg szénerőművek pedig teljesen kapacitáson termelnek, míg a hálózatokba meg csak akkor fektetnek a cégek, ha a szabályozóhatóságok erre egyértelmű utasítást adnak. A politikának ezt fel kell ismernie, és megfelelő válaszokat kell adnia -tette hozzá a biztos. A politikus hozzátette, hogy az eltérő regionális árak miatt az iparvállalatok beruházásainak átcsoportosítása már jelenleg is zajlik, ezért mihamarabb cselekedni kell.

Günter Oettinger elmondása szerint az iparági beruházásoknak hosszú távú biztonságra van szükségük, és az EU-nak vannak is erre megfelelő politikái, példaként említve az EU 2020-ra vonatkozó 20-20-20-as célkitűzését.

A biztos beszélt arról is, hogy érdemes lehet fontolóra venni, hogy Európa a jövőben földgáz helyett naperőművekből termelt villamos energiát importáljon nagy mennyiségben más országokból, példaként említve az észak-afrikai országokat, de szóba került keleti irányú betáplálás is. Egy ilyen elképzelés számos előnnyel járhat - tette hozzá.

Günther Oettinger az atomenergia-használattal kapcsolatban megjegyezte, hogy nincs egységes álláspont Európában, de a kérdés inkább indifferensnek minősíthető a tekintetben, hogy több uniós ország is új atomerőmű-beruházásra készül, amelynek eredményeként nem lesz olyan zóna Európában, amelynek árammixében ne lenne majd "atomáram", vagyis az atomenergia-mentes áramellátás nem kivitelezhető.