Sourcing interjú a portfolio.hu gazdasági portálon

Professzionális energiabeszerzéssel rengeteg költséget megspórolhatnának a hazai fogyasztók, a legtöbben azonban még csak nem is hallottak a szabadpiac nyújtotta lehetőségekről. Megfelelő technikákkal az elmúlt években az elektromos áramnál a nagyfogyasztói szegmensben átlagban 2-12 százalék közötti megtakarítást lehetett elérni, míg a kisfogyasztói szegmensben nem egy esetben akár 20-50 százalékosat. A földgáz esetében fogyasztói kategóriától függően 5 és 30 százalék közötti megtakarítást lehetett realizálni. A Portfolio.hu az energiabeszerzési tevékenység támogatásával foglalkozó Sourcing Hungary Kft. ügyvezető igazgatójával, Szentpétery Arnolddal beszélgetett.

Portfolio.hu: Mióta érdemes a fogyasztóknak tudatosan is foglalkozniuk az energiavásárlással, mikortól beszélhetünk energiabeszerzésről?

Szentpétery Arnold: Alapvetően az energiapiac liberalizációja hozta magával a szabad kereskedőválasztás lehetőségét, illetve nem egyszer szükségességét. A korábbi, közüzemben megszokott hatósági energiavásárlást felváltotta az energiabeszerzés. Különböző feltételrendszerek, árszintek, konstrukciók jelentek meg a piacon, ami már beszerzésközpontú szemléletet követel meg a fogyasztóktól. Tudatos menedzselés, profi beszerzés és tenderszervezés mellett egy jó kereskedőváltással nagyon komoly megtakarításokat lehet elérni.

P.: A tapasztalatotok szerint a fogyasztók mennyire ismerik a szabad piac nyújtotta lehetőségeiket?

Sz.A.: Optimális esetben arról lehetne beszámolni, hogy a fogyasztók tudatosan készültek a földgáz- és áramszolgáltatás különböző időpontokban végbement piacnyitására, számos ajánlatot előre bekértek a kereskedőktől, és a legjobb ajánlatot választva folytatták a vételezésüket. A valóságban azonban nem ez történt: az első évben mind a földgáznál, mind a villamos energiánál nagyon sok volt az ún. áteső státuszban lévő fogyasztó, akiket mi egyszerűen "beragadtaknak" nevezünk. Ezek azok a fogyasztók, akik minden előkészület nélkül átkerültek korábbi közüzemi vagy egyetemes szolgáltatójuk szabadpiaci kereskedőjéhez, sok esetben anélkül, hogy erről egyáltalán tudtak volna. Ez az ún. beragadt státuszú szegmens egyértelműen kedvezőtlenebb feltételekkel, magasabb árszinten kezdte meg a vételezést a szabadpiacon ahhoz képest, mintha több kereskedővel egyeztetve, azokat tendereztetve szerezte volna be az energiát.

P.: És e kedvezőbb feltételek elérésében válhat fontossá egy energiabeszerzési tanácsadó alkalmazása. Milyen eszközök állnak rendelkezésre e megtakarítások eléréséhez?

Sz.A.: A Sourcing 2008 februárjában azzal a céllal jött létre, hogy segítséget nyújtson a szabadpiaci útvesztőben, és partnerei számára megtalálja a legkedvezőbb megoldásokat az energiabeszerzés terén. Amiben mi segítséget nyújtunk, az a stratégiai beszerzési folyamatok támogatása, nemzetközi környezetben már bevett módszerek, eszközök, technikák alkalmazásával. A németek és angolok több évvel előttünk járnak ezen a területen, ezekben az országokban a vállalatok, intézmények 80 százaléka már tanácsadókon, úgymond brókereken keresztül köti le a szükséges energiát. A mi eszközeink között szerepel az internetes aukcióban történő versenyeztetés, a csoportos beszerzés vagy a piaci információ hatalma, hiszen a folyamatos tenderszervezésekkel pontosan látjuk a piacon elérhető árszinteket. Szakmai csapatunk célja, hogy professzionális energiabeszerzéshez segítsük hozzá a partnereinket akár a versenyszférában, akár a közbeszerzési világban.

P.: Hogy történik egy ilyen tanácsadási folyamat?

Sz.A.: Ahogy az imént említettem, nálunk a beszerzési szolgáltatás nem tisztán az elektronikus aukciókról szól, hanem a beszerzési folyamat támogatásáról. Más eljárás vezethet eredményre ugyanis egy kisfogyasztónál, közepesnél, illetve nagynál. Ezért a fogyasztóval előzetesen egyeztetünk a háttérkondíciókról, és megvizsgáljuk a jelenlegi szerződéseit, illetve az ezek felmondását esetlegesen korlátozó tényezőket. Górcső alá vesszük a korábbi fogyasztási adatokat, hogy pontosan meghatározhassuk a fogyasztói szegmenst.

A nagyfogyasztóknál többnyire az egyéni aukció vezet jobb eredményre, de volt már rá példa, hogy nagyobb fogyasztókat is csoportba szervezve versenyeztettünk. Ha az előkészítés megtörtént, és egyéni aukció lefolytatása mellett döntöttünk, sor kerül a potenciális kereskedői kör meghatározására. Ezt követően elkészül a pályázati felhívás, amelyben rögzítünk minden, az árra ható tényezőt, legyenek azok fizetési feltételek, mennyiségi kötbérek, toleranciasávok stb. A pályázati felhívást megkapják a potenciális szereplők, akik egy adott időpontig jelezhetik a részvételi szándékukat. A részvétel feltétele az, hogy elfogadják a pályázati felhívásban szereplő részvételi feltételeket. A kiírásban megadott időpontban kezdetét veszi az aukció, ahol anonim módon tesznek ajánlatot a kereskedők az érintett fogyasztó ellátására, és a legalacsonyabb ajánlatot tevő nyer.

A kisfogyasztók esetében többnyire a csoportos energiabeszerzés vezet eredményre, pontosan ennek elősegítésére hoztuk létre a Magyar Energia Beszerzési Közösséget, illetve együttműködünk számos iparkamarával is. A cél az, hogy toborzás útján egy nagyobb portfóliót együtt versenyeztetve kihasználjuk a mennyiségből származó kedvezmények mellett a portfólióhatásokat is, és így a kisfogyasztók számára a nagyokéhoz hasonló költségmegtakarítást érhessünk el.

P.: Az épületüzemeltetésnél szintén nagyon fontos szerep juthat az energiabeszerzésnek, hiszen ez igen jelentékeny költségtényezőt jelent ennél a tevékenységnél.

Sz.A.: Igen, az üzemeltetési üzletágban is nagy értékű energiabeszerzések bonyolódnak, hiszen az irodaházakat, bevásárlóközpontokat vagy más, üzemeltetett házakat is jellemzően az üzemeltetők szolgálnak ki. Számukra is fontos a megtakarítás, hogy a költségek csökkentésével versenyképes négyzetméterárakat tudjanak ajánlani. Az elmúlt néhány év nem az ingatlanpiacról szólt, az irodaházaknál visszaesett a kihasználtság, és ilyen környezetben, amikor az értékesítési oldalon különösen nagy a verseny, fontos, hogy a beszerzési oldalon is történjenek költségcsökkentő lépések. Az épületüzemeltetők, tulajdonosok számára szintén elérhetőek a szolgáltatásaink, nem egy esetben speciális konstrukciókat is kínálunk számukra.

P.: A piaci mozgásokat és az energiabeszerzési technikákat kihasználva milyen megtakarításokat lehetett elérni az elmúlt években?

Sz.A.: Az elektromos áramnál az egyedileg elérhető legjobb árszintekhez képest a nagyfogyasztói szegmensben átlagban 2-12 százalék közötti megtakarításokat tudtunk elérni, míg a kisfogyasztói szegmensben nem egy esetben akár 20-50 százalékos csökkenést is ki lehetett mutatni. A földgáz esetében fogyasztói kategóriától függően 5 és 30 százalék közötti megtakarításokat hoztunk a felszínre.

Sajnálatos módon a jövő már nem erről szól, hiszen a piaci trendek megfordultak, a villamos energia és a földgáz ára is 2-3 éves csúcson jár, és óhatatlan, hogy ezek az árak a következő éves szerződésekbe is begyűrűzzenek. A fogyasztók ezzel még sok esetben nem szembesültek, sokszor nem értik a kereskedők által kínált magasabb árakat. Mi ebből annyit érzékelünk, hogy a fogyasztók kivárnak, hátha egy esetleges korrekciót kihasználva alacsonyabb árszinten képesek szerződést kötni.

Az alkalmazott módszerek segítségével az esetek 95 százalékában képesek vagyunk a kedvezőbb pozíciók elérésére, ami egyébként fennmaradásunk és fejlődésünk alapfeltétele is, hiszen a mi díjaink jellemzően megtakarításbázisúak. Természetesen vannak fix díjas konstrukcióink is, de az előbbi a meghatározó.

P.: Mely tényezők gátolják leginkább az energiabeszerzés fejlődését Magyarországon?

Sz.A.: A legnagyobb ellenállást általában a középvezetői vagy műszaki réteg támasztja, akik úgy érzik, hogy helyettük végezzük el ezt a tevékenységet, és adott esetben veszélyeztetjük a pozíciójukat. Ezért is igyekszünk minél magasabb szinten felhívni a társaságok figyelmét az energiabeszerzésben rejlő költségcsökkentő lehetőségekre. Az elmúlt 3 évben azt érzékeljük, hogy a beszerzési tanácsadók, brókerek száma jelentősen megszaporodott, sajnálatos módon sok hozzá nem értő is megjelent a beszerzési tanácsadásban, ez pedig felhígította a piacot. A fogyasztókat egy-egy rossz tapasztalat arra sarkallhatja, hogy a későbbiekben teljes mértékben elzárkózzanak a tanácsadói tevékenységtől. Látható, hogy a magyarországi piac is mind struktúrájában, mind összetettségében abba az irányba halad, mint a német és az angol. Azon kereskedők száma is megduplázódott vagy megháromszorozódott az elmúlt 3 évben, akik egy-egy tenderen részt vesznek. A kezdeti időszakban szigorú feltételrendszer jelent meg, és kevés kereskedő kapcsolódott be az ajánlatkérésbe, ma már egyre kedvezőbbek a feltételrendszerek, a fogyasztó oldaláról nézve egyre nagyobb a verseny, ami egyre alacsonyabb árszinteket eredményez. Ma a kereskedők is "lenyúlnak" az alacsonyabb fogyasztók irányába, tehát nem csak a nagyokról szól a versenypiac. A liberalizációban a következő lépés az lehet, amikor lakossági fronton is elindul verseny.