Keresés űrlap

Egykulcsos megoldások egy kézből
Több ezer elektronikus aukció, árlejtés tapasztalata
Szakértőink évtizedes beszerzési tapasztalatai
Sourcing siker garancia
Benchmarking, avagy az információ hatalma
Élmény alapú közbeszerzés
Több mint 3000 ügyfél
Éves szinten 1500 beszerzési projekt
Csoportos energia beszerzések
Mérhető és kézzelfogható megtakarítások
Többszörös befektetett arányos megtérülések (ROI)

Referenciáink

Eredményeink

Beszerzési érték: 490 Mrd Ft
Projektek száma: 9075 db
Ügyfelek száma: >4500
Villamos energia: 11350 GWh
Földgáz energia: 2340 Mio m3
Elért meg- takarítás: 47 Mrd Ft

Adatkezelési tájékoztató

Jelenlegi hely

Tőzsdére terelik a zöldáramot

Átláthatóbb, egyszerűbb, összességében olcsóbb lett a megújuló forrásból és hulladékból előállított áram kötelező átvételi rendszere. A villamosenergia-piac valamennyi szereplője számára kedvező a megújuló- és hulladékalapú áramtermelés kötelező átvételi rendszerének (KÁT) e hónap elejétől történt változtatása.

„A módosulás egyik lényeges eleme az, hogy egyszerűbb, ezáltal átláthatóbb lett a villamos energiához kapcsolódó számlázás, ez pedig megkönnyíti a vevőnek az ajánlatok összehasonlítását” – magyarázta a Világgazdaságnak Tóth András István, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnökhelyettese. Az átláthatóságtól pedig egyenes út vezet a piac rugalmasabbá válásához, azon keresztül pedig ahhoz is, hogy a fogyasztó könnyebben tudja kiválasztani a számára legjobb, legolcsóbb ajánlatot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól kapott korábbi tájékoztatás szerint e változás megtakarítást hozhat azoknak, akik ténylegesen fenntartják a támogatási rendszert, vagyis az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult, azaz a lakosságon és közintézményeken kívüli áramfelhasználóknak. Ugyanakkor még nem tudni, hogy a vállalatok számlája mennyivel csökkenhet.

A tisztább képpel jól járnak a kereskedők is. Kedvez nekik a KÁT-módosítás egy másik eleme is. Áprilistól a támogatásra jogosult termelők árama már nem a kereskedőkön át, hanem a HUPX áramtőzsdén, annak is elsősorban a másnapi piacán keresztül jut el a felhasználókhoz. Így a kereskedők megszabadulnak az úgynevezett volumenkockázattól, vagyis annak a veszélyétől, hogy a velük szerződött zöldáramtermelők rajtuk kívül álló okokból esetleg nem tudnak időben vagy kellő mennyiségben szállítani.
Tóth András István nem tart attól, hogy a HUPX-ra kerülő villamos energiára ne lenne vevő. „Az áramtőzsde eddig is jól működött, és nagy volumeneket kezelt sikerrel” – emlékeztetett. Végül az is kedvezhet a termelőknek, hogy nem kell a rendszerirányítónak (Mavir) olyan havi tervet leadniuk, amelyről nem tudható biztosan előre, hogy egyáltalán teljesíthető-e. A pontos tervezés elsősorban az időjárásfüggő berendezések (szél- és naperőmű) üzemeltetőinek okoz nehézséget, de a más forrásból származó zöldáram alapanyag-ellátása sem mindig kiszámítható. A MEKSZ elnökhelyettese mintaértékűnek tartja, hogy a KÁT minapi változására volt bőven idejük felkészülniük az érintett piaci szereplőknek, illetve hogy az előkészületekbe minden felet (Mavir, termelők, kereskedők, fogyasztók) bevontak.

Április 1-je előtt a vállalatoknak – mint a rendszer fő finanszírozóinak – a zöldárammennyiség mintegy 60 százalékát volt kötelező megvenniük, felhasználásuk arányában. A költségmegosztás elve változatlan maradt, de a vevőknek ekkortól áramvásárlás helyett már a rendszert kell megfinanszírozniuk az úgynevezett KÁT-pénzeszköz megfizetésével. A fogyasztói szerződésekből így kikerült a KÁT-os elem, többek között ez az a fenti egyszerűsödés, ami átláthatóbbá teheti az ajánlatokat.

Volt már csiszolás

A KÁT-modellen már 2014. január 1-jétől is csiszolt a szabályozás, aminek köszönhetően a rendszer fenntartása az előző évinél közel ötmilliárd forinttal került kevesebbe. Az akkori váltás lényege az volt, hogy a KÁT-os termelőktől a folyamatosan termelt villamos energia (zsinóráram) időben állandó része feletti részét a HUPX-en adták el, így az eladás jobban tervezhetővé vált.