Ukrán helyzet: mit bír el az európai gázellátás?

Ukrajna még mindig az első számú gázellátási útvonalnak minősül Oroszország és az EU között, így érdemes áttekinteni, hogy a jelenlegi orosz-ukrán helyzet további elmérgesedése milyen hatással lenne az uniós országok gázellátására.

Az egyre feszültebb ukrán-orosz helyzet kapcsán érdemes áttekinteni, hogy milyen hatással lehet a helyzet további elmérgesedése az európai gázellátásra. Ukrajna a mai napig az első számú gázhíd szerepét tölti be az EU és Oroszország között. A Gazprom adatközlése szerint Oroszország tavaly 161,5 milliárd köbméter földgázt exportált Európába (EU + Törökországba), amelynek több mint fele Ukrajnán keresztül érte el a célpiacait. Habár Oroszország az elmúlt években folyamatosan próbálta csökkenteni az ukrán ellátási útból fakadó szállítási kockázatait (Északi Áramlat megépítése, Déli Áramlat tervezése, Jamal-vezeték használata), Ukrajna továbbra sem megkerülhető tranzitországnak számít.

Az elmúlt év szállításai alapján továbbra is Németország a legfontosabb európai partnere Oroszországnak a gázüzletben. A németek tavaly a teljes európai szállítások közel negyedét vitték el, így nem csoda, hogy Oroszország korábban kiemelt fontosságot biztosított a közvetlen ellátási út megteremtésének (Északi Áramlat). Ugyancsak nagy vásárlónak számít Törökország és Olaszország, illetve érdekesség, hogy a korábbi időszakhoz képest tavaly jelentősen megnövekedett a brit import. A Gazprom kimutatása szerint tavaly kb. 6 milliárd köbméter orosz földgáz érkezett Magyarországra, amivel a nyolcadik legnagyobb európai vásárlónak bizonyultunk 2013-ban.

Egy újabb orosz-ukrán ellátási krízis érdemes áttekintetni, hogy a különböző európai országoknak mekkora az orosz irányú gázkitettsége. Ennek megbecsülésére a Gazprom által közölt export adatokat és a BP által közölt fogyasztási adatokat használtuk fel. A számított értékek inkább tájékoztató jellegűnek tekinthetők (pl. a Gazprom oldalán is ugyanazon országhoz két kismértékben eltérő adat található meg, a szállítok származhatnak tisztán üzleti érdekből, illetve nem mindenki az ukrán ellátási úton keresztül szerzi be az orosz földgázt), de arányaiban jól mutatják, hogy az egyes országok zavartalan gázellátása számára mennyire lehet fontos az orosz betáplálás. A 2012-es adatok alapján Bulgáriában és Csehországban volt kimagasló az ellátáson belül az orosz földgáz aránya, de 50% felett volt még Szlovákiában, Lengyelországban, Törökországban, Ausztriában és hazánkban. 

Egy esetleges ellátási krízis esetén az érintett országoknak a következő lehetőségek állnak rendelkezésre a zavar kezelésére: egyéb beszállítások megnövelése, a belföldi termelés erősítése, a földgáztárolók fokozottabb igénybevétele, illetve a fogyasztás korlátozása. A 2006-os és a 2009-es gázválságot követően Európában előtérbe kerültek az ellátásbiztonsági szempontok, így egyrészt több ország tárolóinak fejlesztésébe kezdett, másrészt pedig uniós ösztönzéssel megkezdődött a nemzeti gázpiacok összekapcsolása, a kétirányú szállítás lehetőségének megvalósítása. Ezek kapcsán még nem járunk az út végén, de az európai gázpiaci számára mindenképpen pozitív fejleményekről lehet beszámolni.

Az enyhe télnek köszönhetően viszonylag magas töltöttségi szint látszik jelenleg az európai gáztárolók összessége tekintetében. A közel 38 milliárd köbméteres uniós tárolói infrastruktúra közel 50%-os töltöttségi szinten van, ami márciushoz képest viszonylag magas értéknek minősül.

Az alábbi ábrán a GSE tegnapi adataira alapozva lehet megtekintetni, hogy az egyes országok mekkora mobil gázkészlettel rendelkeznek, illetve hogy ez a mennyiség mekkora részét teszi ki az országok teljes betárolási képességének (mennyire vannak feltöltve a tárolók). Habár Magyarországon látszik a legalacsonyabb feltöltöttség (22%), fontos látni, hogy a magyar tárolói infrastruktúra arányaiban (a nemzeti fogyasztáshoz mérten) kifejezetten nagynak számít, így a betárolt közel 1,3 milliárd köbméteres készlet a tavaszi időszak során elégségesnek, biztonságosnak minősíthető. A Reuters tegnapi információ szerint Ukrajnának négy hónapra elegendő gézkészlete van, és az elmúlt időszakban - vélhetően betárolási céllal - elkezdték növelni az orosz gázimportjukat.

Fontos látni, hogy mindaddig, amíg nem alakul ki egy tényleges háborús helyzet, minden érintett szereplőnek az az érdeke, hogy a földgáz zavartalanul eljusson Ukrajnán keresztül Oroszországból az uniós piacokra.