| Beszerzési érték: | 490 | Mrd Ft |
|---|---|---|
| Projektek száma: | 9075 | db |
| Ügyfelek száma: | >4500 | |
| Villamos energia: | 11350 | GWh |
| Földgáz energia: | 2340 | Mio m3 |
| Elért meg- takarítás: | 47 | Mrd Ft |
Május első hetében két nap alatt 12%-ot esett a kőolaj ára a nemzetközi piacokon, különösebb indok nélkül. Márciusi hírlevelünkben még a drasztikusan emelkedő olajárakról írtunk. Egy rövid elemzés keretében megvizsgáltuk azon gazdasági körülményeket és politikai hatásokat, amelyek indokolhatták az árak hektikus mozgását. Az olajtermékek árváltozását kiemelt figyelemmel kíséri a piac, hiszen közvetlen hatást gyakorol a hazai üzemanyag és földgázenergia árakra és közvetetten a világgazdasági folyamatokra is hatással van.
Az elmúlt hónapokban az észak-afrikai zavargások hatására rohamos tempójú és drasztikus mértékű olajár emelkedés kezdődött. A emelkedő ártrend 2008 évvégétől indult - amikor az észak tengeri „Brent” árfolyama hordónként 40 $ alatti értéket képviselt - és április végéig több, mint két éves csúcsot ért el 126 $ magasságában. A líbiai zavargások önmagában nem indokolták a magas árakat, hiszen elenyésző az ország részesedése (2-4%) a világ olajkitermeléséből, ugyanakkor az esemény hatására a piac magas kockázati felárat árazott az fekete aranyba.
Habár kis valószínűséggel, de nem volt kizárható, hogy más olajtermelő (pl. Szaud-Arábia) országban is zavargások törnek ki, ami már tényleges termelés kiesést jelentett volna a piacon. Ha ez bekövetkezik, akkor nem elképzelhetetlen a 200 USD/hordó árfolyam sem. Amennyiben a nyersolaj hordónkénti ára az idei második negyedévben 200 dollárig emelkedik tovább, úgy 2011 egészében az átlagár elérheti a 150 dollárt. A magas olajárak gyenge amerikai dollárt eredményeznek, ami az amerikai gazdaságnak sem kedvez. Az amerikai gazdaság növekedési üteme 150 dolláros átlagos olajár mellett az idei évre várt 3 százalék helyett 2,6 százalék, jövőre 2,8 százalék helyett 1,5 százalék lenne, vagyis egy ilyen olajárszint az idén 0,4, jövőre 1,3 százalékpontot faragna le az amerikai gazdaság növekedéséből. A fenti hatásokon túl ne feledkezzünk meg a magas olajárak jelentős inflációs hatásairól sem. (pl. emelkedő FMCG termékárak stb.)
Fontos információ, hogy az olaj tőzsdei termék, amelynek napi szinten változó ára van. Az árakat alapvetően a piac határozza meg, azon belül is az aktuális kereslet és kínálat. Tény, hogy az olajtermék korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és a nagymértékű kereslet hatására a világkészletek folyamatosan csökkennek. Ezen készletinformációk, határozzák meg az olajár szinteket fundamentális oldalról, amely tényezők hosszabb távon egy folyamatosan lassan emelkedő trendet eredményeznek. A valóság és a tényleges piaci árak viszont nem ezt mutatják. Éven belül is láthatunk óriási nagy eltéréseket. Miért? A fundamentális tényezők mellett a tőzsdei termékek másik ármeghatározó tényezője a spekuláció. Ezen tényező már izgalmasabb, hiszen mind az olajtermék mind a földgáz fizikai értelmében amíg az eladótól eljut a vevőhöz átlagosan hatszor cserél gazdát. Piaci szereplők határidős ügyletek keretében folyamatosan kereskednek a termékekkel, amelynek kisebb része fedezeti ügylet, nagyobb része profitszerzés érdekében történő spekulációs ügylet. Ennek hatására a termékárak sok esetben elrugaszkodnak a fundamentális tényezők alapján indokolt piaci áraktól. Az árak bizonyos időszakban túlfűtöttek másrészt alulértékeltek, a mindenkori piaci megítélés és várakozások alapján. Ennek megfelelően a termékek értéke pontosan annyi, amennyi az aktuális árfolyam, hiszen ott történt utoljára tranzakció, ahol találkozott a kereslet a kínálattal.
A fentiekben megvizsgáltuk, hogyan működik a piac és milyen tényezők hatnak az árakra, mi váltottak ki a két héttel ezelőtti magas árakat? Két nap alatt 12%-ot esett a kőolaj ára a nemzetközi piacokon, különösebb indok nélkül. Ez a legnagyobb napon belüli csökkenés 2009. április óta. Kérdés, hogy a hirtelen szakadás az emelkedő trend korrekciója, vagy trendforduló? Nézzük meg, mi válthatta ki a napon belüli zuhanást?
, forrás: stooq.com
Nyomtatóbarát változat