A válság volt a legnagyobb rezsicsökkentő

A nyitott energiapiacok komoly megtakarítási lehetőséget jelenthetnek a hazai vállalkozások számára, amennyiben azok hajlandók az energia-beszerzést is nem rutinszerűen, hanem tudatos döntések mentén szervezni. A KKV-energiabeszerzés bemutatását támogató cikksorozatunkban most arra kívánunk rámutatni, hogy az elmúlt évek energiapiaci folyamatai kedvező árkörnyezetet biztosítanak a fogyasztók számára, aminek kihasználásához érdemes versenyre hívni a piacon működő több mint egy tucatnyi energiakereskedő céget.

A 2008/2009-es válság kibontakozása óta jelentős áresési trend volt megfigyelhető az európai energiapiacon, amelynek eredményeképpen a vállalkozások számára is lehetőség nyílt az energiaköltségek csökkentésére.

A csökkenő árak mögött elsősorban az európai energiakereslet visszaesése állt és áll, hiszen a gazdasági teljesítmény zuhanásával jelentősen csökkent az ipar, a vállalati szektor energiaigénye is. Ezzel párhuzamosan persze az EU energiahatékonysági törekvései is érvényesültek, de a visszaesés mögött meghatározórészt az európai gazdaság teljesítményének visszaesése áll.

Az energiapiac jellegéből adódóan a kínálati oldal sokkal rugalmatlanabb képet mutat, ami által a visszaeső kereslet mellett az értékesítési árak csökkenésnek is indultak. Az új egyensúlyi pont megtalálását azonban számos szabályozási, illetve az energiaiparra jellemző gyakorlat nehezíti.

A villamosenergia-piacon a visszaeső kereslet mellett nagy mennyiségű új, jellemzően komoly támogatást élvező megújuló kapacitás épült be a rendszerbe, míg az amerikai palagáz-forradalom hatására kedvező árú amerikai szén jelent meg az európai kikötőkben. Míg a válságot megelőző időszakban a mérvadó európai energiatőzsdéken 60-70 vagy nem ritkán afeletti megawatt-óránkénti áron kereskedtek a villamos energiával, addig ma jellemzően jóval 40 euró alatt történnek a kötések. Habár a legtöbb szakértő szerint a mostani helyzet hosszú távon nem lesz fenntartható, jelenleg arra lehet számítani, hogy a következő pár évben is kedvező marad az árkörnyezet a fogyasztók számára.

A földgázpiacon a legtöbb hagyományos importőr hosszútávra szóló, olajár-indexált, és ún. take-or-pay alapú szerződésekkel rendelkezik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vevő vállalja, hogy pl. 20 évig minden évben átvesz egy bizonyos mennyiséget, amely szállítások árát alapvetően a kőolaj árának változása határozza meg. Amennyiben a szerződéses mennyiséget nem képes átvenni (pl. mert nincs rá igény) az importőr, akkor is fizetnie kell az exportőr számára a szerződött mennyiségek után.

A visszaesett földgázkereslet mellett ezen szerződések hatására jelentős gáztöbblet keletkezett az európai piacon, amely komoly lökést adott az európai gáztőzsdék fejlődésének. A kínálati többlet a tőzsdéken az árak jelentős eséséhez vezetett, bár a piac egészére nézve továbbra is meghatározó szerepük maradt az olajindexált szerződéseknek. A gázpiac ma sok tekintetben hibrid rendszerben működik, amelynek egyaránt része az olajár-indexált és a tőzsdei árazás. Ezen folyamatok következtében felértékelődött a gáztőzsdékhez, gázpiaci központokhoz történő hozzáférés lehetősége, aminek eredményeképpen jelentősen megnövekedett Magyarország nyugati irányú gázbetáplálása is. A földgáztőzsdék esetében azonban fontos tényező, hogy az ár alakulása jóval nagyobb változékonyságot mutat, mint a hosszú távú szerződések jellemző árazása, így egy hidegfront például akár napon belül is komoly ugrást eredményezhet a jegyzési árakban, de egy elhúzódó zord téli időjárás is jelentősen megemelheti az árakat. (A földgázfogyasztás, -kereslet szempontjából kiemelt szerepe van az időjárás alakulásának.)

Az energia-beszerzés szempontjából fontos látni, hogy a fent említett trendek, illetve változások csak az energiaellátás egyik díjelemére vonatkoznak, az energia- vagy gázdíjra, míg a végfogyasztói árban ennél sokkal több elem, a szolgáltatás egésze jelenik meg. Itt például említeni lehet az energia szállításának és elosztásának költségét, illetve földgáz esetében a tárolást is, de megjelennek különböző hatóságilag előírt keresztfinanszírozási elemek is, és nem utolsó sorban az adók. Ez utóbbiak mértéke alapvetően hatóságilag szabályozott, vagyis a földgázkereskedőknek nincs, vagy csak nagyon korlátozott lehetőségük van ezek befolyásolására.

A gázellátás tekintetében például a végfogyasztói ár közel 40%-át teszik ki a nem a közvetlen gázmolekulához köthető, hatósági árszabályozás alatt lévő díjelemek, vagyis a piacokon történő (nagykereskedelmi) gázár-változás is csak e keretek között képes befolyásolni a végfogyasztói árakat. Fontos látni azt is, hogy a nagykereskedelmi piacokon a földgázzal vagy a villamos energiával euróban vagy dollárban kereskednek, vagyis a hazai árak kialakulásában fontos szerepet játszik a devizaárfolyamok alakulása is. (A gyengülő forint növeli a végfogyasztói energiaárakat, míg az erősödő forint csökkenti.)

A hazai energiapiacon már a KKV-k is szofisztikált termékek, szolgáltatások között válogathatnak, vagyis mindenkinek jó esélye van arra, hogy a számára legkedvezőbb ajánlatot találja meg. Lehetőség van egész évben fix tarifa melletti vételezésre (ez hasonló a háztartásokban megszokott megoldáshoz), de lehet a tőzsdei jegyzéseket lekövető, vagy éppen az olajár-indexált metódust követő termékeket is választani.

Az energiapiacon több mint egy tucat aktív kereskedő tevékenykedik, ami jelentős potenciált jelent a hazai vállalkozások számára, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a telekommunikációs piacon vagy az élelmiszer-kiskereskedelemben ennél kevesebb szereplő is érdemi árversenyt tud generálni. Érdemes tehát tájékozódni, és minél több ajánlatot bekérni. Ehhez többnyire nincs másra szükség, mint az éves fogyasztási mennyiségre, valamint a csatlakozási teljesítményre, de ha valaki ennél bővebb ismeretekkel rendelkezik a saját cége energiafogyasztásáról, akkor adott esetben még kedvezőbb, még inkább testre szabott ajánlatot is kaphat.

Az energiapiacok megnyitása óta a tudatosság már ezen a területen is komoly megtakarítási lehetőséget jelent, így a hazai KKV-nak érdemes az energia-beszerzésre is kiemelt figyelmet fordítaniuk.