| Beszerzési érték: | 490 | Mrd Ft |
|---|---|---|
| Projektek száma: | 9075 | db |
| Ügyfelek száma: | >4500 | |
| Villamos energia: | 11350 | GWh |
| Földgáz energia: | 2340 | Mio m3 |
| Elért meg- takarítás: | 47 | Mrd Ft |
Fontosabb részletek:
Megszületett a megállapodás a magyar és orosz fél között: az oroszok kettő új blokkot építenek Pakson. A Moszkva melletti novo-ogarjevói államfői rezidencián a megállapodást Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor jelenlétében Szergej Kirijenko, a beruházást végző Roszatom vezetője, és Németh Lászlóné, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője írta alá. Az építkezés már jövőre megindulhat, az első új paksi blokk 2023-ban kezdhet működni.
Az orosz Roszatom vezetője elmondta, hogy két új blokk építésére adnak hitelt a magyaroknak. A felső limit 10 milliárd euró, ami mai árfolyamon 3000 milliárd forint, de Kirijenko szerint a végső összeg kisebb lesz. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár Budapesten 10-12 milliárd eurós, Oroszországtól származó államközi hitelről beszélt, amelynek futamideje 30 év lesz. Lázár szerint aberuházás költségének 80 százaléka származik az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodásból, a maradék 20 százalék magyar önerő (a fenti számok alapján ez kb. 750 milliárd forint), amit csak a tízéves beruházás utolsó szakaszában kell majd kifizetni. Lázár azt mondta: az orosz államközi hitel pénzügyi feltételeinek a mindenkori pénzpiaci viszonyoknál kedvezőbbeknek kell lenniük. Csak a megépítés után kell majd törleszteni, így az a következő tíz évben nem jelent terhet a költségvetésnek. Az új blokkokról szóló terveket a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt vétót - közölte az államtitkár.
Mivel Magyarországon gazdaságosan kitermelhető, tisztán eltüzelhető energiahordozó nagy mennyiségben nincs, az áramtermelésben nagyon fontos az atomenergia szerepe. Ha nagy arányt ad a hazai termelésben, az ország kevésbé válik kiszolgáltatottá az importnak, például az orosz gáznak. Az atomenergiával termelt áram ugyan hagyományosan az egyik legolcsóbb, az erőmű építésének a költsége tetemes, itt a 3000 milliárd forintot is elérheti. Ha a beruházás árát utólag a fogyasztókkal fizettetik meg, mint ahogyan az egyébként várható, rövid és közép távon kérdéses lehet az új paksi áram versenyképessége. Ráadásul mivel most kiderült, hogy az új beruházó is orosz lesz, az építkezés nem feltétlenül lazítja majd a korábban várt mértékben a Magyarország és Oroszország közti erős politikai-üzleti kötelékeket az energetikában.
A paksi atomerőmű mostani négy blokkja a hazai energiaigény 40 százalékát adja. Magyarország földgázszükségletének 75 százalékát, olajfelhasználásának pedig 80 százalékát Oroszországból szerzi be. Vlagyimir Putyin azt mondta: a két új 1200 megawattos blokk megépítésével, meg lehet duplázni a paksi atomerőmű mostani 2 gigawattos teljesítményét. Ezzel megnő Magyarország energetikai függetlensége, és ez akár 200 milliárd forint bevételt is hozhat a magyar költségvetésnek.
A teljesítmény megduplázása csak részben igaz. Ez csak körülbelül 2030-ra vonatkozik, amíg még a régi blokkok is működnek és már az újak is üzembe álltak. A mostani négy paksi blokk kapacitását ugyanis 2032-től el kell kezdeni csökkenteni, 2037-ben pedig le kell állítani őket. Lázár szerint ezért a Roszatom-beruházással nagyjából 50 százalék fölé emelkedik az az arány, amelyet Paks fedez az ország energiaszükségletéből. Lázár épp azzal indokolta a fejlesztést, hogy ha a kieső blokkokat nem pótolnák, az energiahiányhoz vezetne Magyarországon.
Az erőműblokkok építésének 40 százalékát magyar oldalon végzik, ami azt jelenti, hogy Magyarországon 3 milliárd dollárt fordíthatnak munkahelyteremtésre, mondta Putyin. Lázár János Budapesten ezt azzal egészíette, hogy a beruházás éves szinten egy százalékkal növeli a magyar GDP-t. Már idén ezer új munkahelyet teremt, összesen pedig tízezer új munkahely jöhet létre.
A nukleáris üzemanyag szállításáról is megállapodást kötnek az oroszokkal. A magyar álláspont értelmében Magyarország addig biztosít az oroszoknak nukleárisüzemanyag-szállítási szerződést, amíg az elhasznált nukleáris fűtőanyagot elviszi az orosz partner - mondta Lázár. "Első körben" ez egy húsz évre tervezett megállapodás, amely azonban meghosszabbítható lesz.
Az Együtt-PM és az LMP is azt követeli, hogy tegyék közzé a szerződések pontos szövegét. Az Együtt-PM szerint a kormányfőnek nem volt joga ilyen megállapodást kötni az oroszokkal, azt ugyanis hatásvizsgálat, tender, parlamenti vita és felhatalmazás nélkül, titokban és ismeretlen feltételekkel kötötte. Lázár János erre válaszul bejelentette: a magyar kabinet az Oroszországgal megkötött nemzetközi szerződést és a hozzá csatlakozó szerződéstervezeteket benyújtja majd a parlamentnek jóváhagyásra, ahol részletesen ismertetni fogja a konstrukciót.
A tender mellőzését Lázár azzal indokolta, hogy "nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal". A Miniszterelnökség államtitkára szerint kockázatos is lenne egy másik technológiát alkalmazni az "orosz bázison" működő magyar erőműnél. Lázár szerint ráadásul az orosz hitel kondícióival "Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja". Lázár szerint egyébként volt politikai fölhatalmazásuk a megállapodás megkötésére. A magyar parlament 2009-ben hatalmazta fel a mindenkori magyar kormányt, hogy tegyen lépéseket a nukleáris technológia fejlesztésével kapcsolatos atomerőműkapacitás-fenntartásról.
Arra a kérdésre, hogy hogy sikerült ezt elérni Magyarországnak, és miért jó ez az oroszoknak, Lázár János azt válaszolta: a magyar fél nagyon jól tárgyalt, az oroszok számára pedig fontos, hogy egy uniós országban államközi szerződés alapján építsenek atomerőművet. Az oroszok számára ezért ez egyfajta pilot projektnek is tekinthető. Moszkva ugyanis ezzel más uniós országok felé is mutatni akarja ilyen jellegű kapacitásait.
Lázár János elmondása szerint a paksi bővítés kérdését nem kapcsolták össze más üggyel, így a magyar-orosz gázszállítási szerződéssel sem. Magyarországnak 2015-ben lejár a szerződése az oroszokkal, ezután meg kell gondolni, hogy kivel kötünk ilyen szerződést vagy szükségünk van-e egyáltalán ilyenre, mondta a Miniszterelnökség államtitkára. Lázár úgy fogalmazott: bár az orbáni külpolitika korábban valóban nem volt oroszbarát, mostanra "megérett a helyzet egy jól működő érdekházasságra", ami "egyre nagyobb élvezetet jelent mindkét félnek".
A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor is utalt a korábbi nem túl baráti kapcsolatokra. A kormányfő azt mondta: kevés jót kaptunk a Szovjetuniótól, de az 1966-ban megkötött kétoldalú atomenergetikai megállapodás jó döntés volt. A Déli Áramlat gázvezeték megépítésével kapcsolatos minden ránk vonatkozó kötelezettséget teljesíteni fogjuk, és a szerződésben foglalt minden egyéb kötelezettséget is − mondta Orbán az orosz újságíróknak. A kormányfő szerint kiváló szakmai megállapodást kötöttek. Orbán a végén még azzal kedveskedett Putyinnak, hogy Magyarországra invitált 200 orosz diákot, akik szeptembertől magyar egyetemeken teljes állami ösztöndíjjal tanulhatnak.
„Olyan komoly dokumentumokat írunk alá, amelyek fontos lépést jelentenek a két ország együttműködésének fejlesztésében” – idézte az Itar-TASZSZ Vlagyimir Putyint még a magyar kormányfővel folytatott találkozása előtt. Putyin szerint minden irányban jól fejlődnek a kapcsolatok Magyarországgal. Válaszában Orbán kijelentette: „az EU-n kívül Oroszország a legfontosabb partnere Magyarországnak. Gazdasági együttműködésünk stratégiai jelentőségű.” A kormányfő még egy udvariassági kört is tett, amikor kijelentette: nagyra értékeljük azt a folyamatot, amelyet az orosz elnök vezetése alatt ért el. „Egy évvel ezelőtt elhatároztuk a két ország közötti forgalom növelését, és ez sikerült” – idézte Orbán szavait az Itar-TASZSZ.
A Roszatom korábban is jelezte, hogy szívesen venné, ha tender helyett megbízást kapva állapodna meg Moszkva és Budapest a paksi atomerőmű bővítéséről. Kovács Pál, az NFM energiaügyi államtitkára korábban a 2012-es év végére, később a tavalyi év végére látta reálisnak a tender kiírását, erre azonban nem került sor. Mindeddig a lehetséges pályázók között a francia Areva jött szóba – amely emellett valószínűleg párhuzamosan pályázott volna a Mitsubishivel közösen is az Atmea vállalat színeiben –, az amerikai Westinghouse a Toshibával közösen, a dél-koreai állami Korea Electric Power Corporation és az orosz Roszatom-konzorciumban lévő Atomsztrojexport.
„Az Areva Finnországban 3,2 milliárd euróért nyerte el a tendert, 2009-es határidővel. Most 7,5 milliárdnál tart a blokk felépítésének költsége, és legfeljebb 2014-ben, de inkább csak 2015-re készülhet el” – mondta korábban az Indexnek a Roszatom projektigazgatója. Szergej Bojarkin szerint a tender felelőtlen ígérgetésbe hajtja a pályázókat, ami sem neki, sem a megrendelőnek nem jó.
Ennek nyomán a finn Fennovoima tavaly úgy döntött, hogy az ország harmadik erőművét már tender nélkül, a Roszatomra bízza – ez lesz az első olyan erőmű, amit az orosz fél az EU-ban épít fel. „Az Areva ára irreális volt. Ráadásul ezt az ajánlatot úgy tette, hogy a következő blokkra 20 százalékos engedményt is ígért. A Fennovoima azonban ezért az alig hárommilliárd eurós ajánlatért sem él az opcióval” – mondta Bojarkin.
Sokatmondó, hogy a Fennovoima úgy adott megbízást a Roszatomnak, hogy az árról csak utána, várhatóan idén nyáron állapodnak meg. Bojarkin korábban azt mondta: szerinte ez Magyarország esetében is működne. Igaz, fontos különbség, hogy míg a Fennovoima ipari magáncégek szövetségeként az atomerőművet saját kockázatára finanszírozza, addig ezt Magyarországon állami megrendelésre, közpénzből – hitelből – kellene biztosítani.
Mind ez idáig nem volt tudható az sem, hogy egy vagy két blokkal akarnák-e bővíteni a most 2000 MW teljesítményű, 2035-ig működő paksi erőművet. Kötött már a Roszatom konzorcium tender nélküli szerződést állami megbízásból is – Vietnamban. A távol-keleti országban 2011-ben írták alá a megállapodást, két évvel később egyeztek meg az árról. Vietnam két független szakértőt vett fel, hogy felbecsüljék a várható költségeket – magyarázta Bojarkin.
„Veszélyes vizekre evez Orbán Viktor a megállapodással, amely hosszú évtizedekre meghatározhatja Magyarország energetikai lehetőségeit” – mondta az Indexnek Szél Bernadett. Az LMP politikusa szerint Orbánnak nincsen felhatalmazása arra, hogy szakmai, társadalmi egyeztetés nélkül egy ilyen jelentőségű megállapodást írjon alá.
„Hosszú ideje sumákolás zajlik. A törvényekbe több helyen beszivárgott Paks II, mint létező erőműnek a megnevezése. Az LMP már akkor választ követelt a kormánytól arra, hol tartanak most a tárgyalások, ám nem kapott. A fenntartható bizottság elnökeként javasoltam, hogy az atomerőmű kérdése a bizottság elé kerüljön, ezt a Fidesz azzal söpörte le, hogy még nem aktuális" – mondta Szél, aki szerint elképesztő, ahogyan a kormány kezeli a sokmilliárdos, hosszú távra kiható ügyet. A politikus a moszkvai találkozó előtt azt mondta: „Orbán Viktor behívja az oroszokat”, ha aláírja a tender nélküli megállapodást.
Az LMP politikusának bizottsági javaslatát az MSZP és a Jobbik még támogatta volna, ám annak már ők is ellenálltak, hogy az atomerőműről parlamenti vitanapot tartsanak. Az MSZP és a Jobbik a Fideszhez hasonlóan támogatja az atomenergia szerepének növelését, az LMP nem. Már csak azért sem, mert megoldatlannak találja a kifáradt fűtőelemek kezelését és tárolását, amit néhány év múlva Magyarországon belül kellene megoldani. (Igaz, az orosz fél vállalja, hogy a tőle vásárolt fűtőelemeket használat után visszafogadja.)
„Egy dolog, hogy valaki támogatja a nukleáris energiát, ám nem mindegy, hogy milyen feltételekkel megy ebbe bele az ország. Most ezek a feltételek ismeretlenek." Szél úgy véli, a kormány maga alatt vágja a fát azzal, hogy lemondott a tenderről, mert így ront saját alkupozícióján, amikor majd az árról kell megállapodni.
„Ezt a megállapodást aztán majd még megvitatja a parlament is, ám a törvényhozás jelenlegi állapotában nem tudom, mi fog történni. Hónapok óta verem az asztalt, írok Vona Gábornak és Mesterházy Attilának, de nincs válasz. Jó lenne, ha az ellenzék felébredne és elkezdene ellenzékként viselkedni” – mondta Szél.
Bár a tenderről való lemondás valóban vitatható, az azonban nem állítható egyértelműen, hogy a kormány rontott alkupozícióin: a hatalmas beruházás körüli tárgyalásba ugyanis könnyen bevonható a 2015-ben lejáró hosszútávú gázszerződés is, elvégre mindkét energetikai területen, mindkét országban állami szereplőkről van szó.
Önmagában nem az a kérdés, hogy képes-e az orosz konzorcium atomerőműveket építeni. A világon messze az orosz cég a legaktívabb: jelenleg 28 reaktort épít, otthon és külföldön. 2030-ig 290 milliárd eurónyi megrendelése van a cégnek. A cég mindehhez szükség esetén hitelt is képes biztosítani, ami Magyarország esetében is a legfontosabb kérdés lehet.
A Roszatom korábban már jelezte, hogy nyitott minden megoldásra: „Ukrajnában bankgaranciát adunk, így jut a megrendelő az építéshez szükséges pénzhez, Vietnamban kormányközi megállapodás nyomán adtunk hitelt harminc évre” – mondta korábban Bojarkin. Törökországban pedig önerőből építik fel az erőművet, amelynek többségi tulajdona 20 év múlva megy át Törökország kezébe, cserébe addig garanciát vállalt egy meghatározott mennyiségű áram vásárlására. Bojarkin szerint Paks kapcsán részükről bármelyik konstrukció elképzelhető.
Nyomtatóbarát változat