| Beszerzési érték: | 490 | Mrd Ft |
|---|---|---|
| Projektek száma: | 9075 | db |
| Ügyfelek száma: | >4500 | |
| Villamos energia: | 11350 | GWh |
| Földgáz energia: | 2340 | Mio m3 |
| Elért meg- takarítás: | 47 | Mrd Ft |
Az európai gázpiac alapjait is felboríthatja az a választott bírósági eljárás, amelyet a német E.On Ruhrgas kezdeményezett orosz beszállítójával, a Gazprommal szemben. Habár konkrétumokat egyik társaság sem akart közölni az eljárással összefüggésben, az E.On korábbi lépéseit figyelve a német energiavállalat várhatóan azt szeretné elérni, hogy gyökeres változások történjenek hosszú távú gázszállítási szerződései árképzésében. Amennyiben a Ruhrgas számára kedvező döntés születik, akkor a földgáz korábbi, olajtermékek árváltozásán alapuló ármeghatározását felválthatja a valós piaci árazás.
Az E.On a gazdasági válság kirobbanását követően a többi európai gázimportőrhöz hasonlóan kezdeményezte a meglévő hosszú távú gázellátási szerződéseinek felülvizsgálatát, mert a visszaeső gazdasági aktivitás nagyban csökkentette a kontinens gázfelhasználását.
Iparági sajátosságként ezek a szerződések a legtöbb esetben az árazás tekintetében egy ún. olajformulát tartalmaznak, vagyis a földgáz vásárlási árának alakulásában meghatározó szereppel bírnak a nemzetközi olajpiacon (olajtermékek piacán) kialakuló kötések. A szerződések ezen felül átvételi kötelezettséget is tartalmaznak (take-or-pay), vagyis a vevőknek egy minimális mennyiséget évre, hónapra lebontva át kell venniük (meg kell vásárolniuk), és amennyiben ennek nem tesznek eleget, büntetés megfizetésére kötelez(het)ik őket.
Az európai ipari termelés és gázfelhasználás visszaesése mellett az amerikai importigény is jelentősen csökkent az elmúlt 2-3 évben, amelyben fontos szerepet játszott az Egyesült Államok nem konvencionális gáztermelés terén mutatott előretörése. Az új technológiai megoldásoknak köszönhetően a hagyományosan gázimportőr országból már cseppfolyós földgáz-szállítmányok (LNG) is indultak, aminek következtében a korábban az USA piacára pályázó LNG-termelőknek új vásárlókat kellett felkutatniuk. Kézenfekvő volt a szállítmányokat a világ második legnagyobb földgázpiacára, az Európai Unió felé átirányítani.
A hosszú távú szerződésekkel rendelkező "nagymúltú" gázipari társaságok így harapófogóban találták magukat: egyrészről a visszaeső kereslet miatt már eleve nehezen tudták teljesíteni átvételi kötelezettségeiket, másrészről a már meglévő túlkínálatot erősítette a versenyképes árú LNG-szállítmányok érkezése. A kereslet és kínálati viszonyok ilyen formájú átalakulása következtében az európai gázpiaci központokban (hub) kereskedett mennyiségek (spot) piaci ára meredeken csökkent. 2009-ben a spot piaci árak diszkontja a hosszú távú szerződésekben szereplő árszintekhez képest az 50%-ot is elérte, és habár mára az árkülönbözet csökkent, még mindig jelentős. Nem véletlen, hogy a hazánkat az európai piacokkal összekötő egyetlen vezeték kapacitásait a magyar vezetés szabályozói eszközökkel igyekszik a lakossági energiaellátás szolgálatába állítani - ez az egyik eszköz a lakossági árak kordában tartásának.
A Gazprom nagyon sokáig nem volt hajlandó tárgyalni európai partnerivel a (spot) piaci árak kérdésében, kitartott a hagyományos árazási szisztéma mellett, mondván hogy a túlkínálat rövid időn belül felszívódik és az olajformulás rendszer már évtizedek óta kielégítően működött minden piaci szereplő számára.
Az importőrök azonban jelentős veszteségeik miatt nem tágíthattak új árazási elképzeléseik mellől, amit a Gazprom egy kis idővel később igyekezett is kezelni némi "látszat" intézkedések foganatosításával (ezek is euró milliókban mérhetők). Az első sikeres tárgyalók között szerepelt az E.On is, amely elérte, hogy egyes szerződései esetében 15-20%-os súllyal megjelenjen a spot piaci ár, míg a Gazprom más szerződéseknél az átveendő mennyiséggel kapcsolatban adott könnyítést.
A német társaság boldogulásához azonban kevésnek bizonyultak a Gazprom által biztosított könnyítések, amelyet megerősít az E.On elmúlt hetekben tett bejelentése is. E szerint a német energiavállalat a meglévő orosz hosszú távú gázszerződései árazása ügyében választott bírósági eljárás elindítását kezdeményezi. A kiadott közlemény szól arról is, hogy a bírósági eljáráson túlmenően a felek folytatják a korábban megkezdett tárgyalásokat. További információkat sem a Gazprom, sem az E.On nem kívánt közölni a bírósági eljárás elindításával összefüggésben.
Az E.On Ruhrgas teljes gázbeszerzésének közel negyedét szerzi be a Gazpromtól, tehát a szóban forgó mennyiség éves szinten elérheti az évi 20 milliárd köbmétert. Ez egyben az is jelenti, hogy bármilyen jellegű kisebb árcsökkentés is komoly bevételkiesést eredményezne az orosz gázóriásnál - a Gazprom főként ezért érzi fontosnak a jelenlegi árképletek megtartását. A WSJ értesülése szerint az eljárás megkezdésével az E.On és a Gazprom is választhat egy-egy bírát, majd a két kiválasztott személy dönthet arról a harmadikról, aki az eljárás során elnökölni fog.
Tekintettel arra, hogy a kétoldali tárgyalások nem szakadnak meg, korántsem lehetetlen, hogy még a bírósági döntést megelőzően kompromisszumos megoldás születik a felek között. Nemrég hasonló megállapodásról érkezett hír Olaszországból, ahol az Edison energiavállalatnak sikerült a bírósági eljárás elindítása mellett kiegyeznie a Gazprommal a hosszú távú gázszerződések árazása ügyében. Könnyen lehet, hogy az E.On az Edison sikerén felbuzdulva, nyomásgyakorlásként döntött most a választott bírósági eljárás elindítása mellett.
A Petroleum Economist a hír kapcsán arra figyelmeztet, hogy egy ilyen ügy bírósági tárgyalása a legjobb esetben is 1,5-2 évig tart, ami igen kellemetlen lehet a német E.On számára, hiszen ez alatt az időszak alatt is a jelen - nem kedvező - feltételek mellett kénytelen folytatni működését. Az E.On még márciusban jelezte, hogy a magas olajárak következtében gázpiaci részlegének eredménye az idei évben várhatóan megfeleződik majd. A német sajtóban olyan hírek is felmerültek korábban, hogy az E.On megválhat gázpiaci ágától, azonban a társaság ezt akkor tagadta. Azt azonban elismerték, hogy vizsgálják egy jelentősebb átstrukturálás lehetőségét a Ruhrgasnál. A féléves gyorsjelentés során a gázüzletág igen csúnya számokat közölt, így az átszervezés egyre valószínűbb. Az E.On csoportszinten akár 11 ezer munkatársától is megválhat a költségek csökkentése érdekében.
Mivel Németország, és ezen belül a Ruhrgas a Gazprom legnagyobb európai vevője, egy, a német társaság számára kedvező bírósági döntés lavinát indíthat el az európai gázpiacon a hosszú távú szerződések árazása terén, aminek következtében a jövőben az öreg kontinensen is a földgáz keresleti és kínálati viszonyai határozhatják meg a "kék" energiahordozó európai árát.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egy ilyen átmenet várhatóan még ebben az esetben sem valósulna meg egyik napról a másikra, könnyen lehet, hogy középtávon egy "olaj-spot piaci" mix árazás mellett futnak majd tovább a már élő szerződések szerződések. Azt is érdemes megemlíteni, hogy semmilyen biztosíték sincs arra, hogy hosszabb távon a valós piaci árak alacsonyabbak lesznek, mint a jelenlegi olajindexáltak.
Mint arra már fentebb kitértünk, a Gazpromnak sikerülhet a bírósági döntést megeleőzően olyan megoldást kínálnia az E.On számára, amelytől az eláll piaci árazással kapcsolatos igényei bírósági kikényszerítésétől, de ha valakinek sikerülhet a több évtizedes árazási status quo valódi felborítása, akkor az a Ruhrgas lehet. Persze kérdéses, hogy az E.On-nak hosszabb távon milyen tervei vannak a Ruhegas-szal, ugyanis a mai hírek szerint a cégcsoport a korábbi egységes gázüzletág feldarabolására készül.
Nyomtatóbarát változat