Válságadó az energiaszektorban

Újabb különadók, úgynevezett válságadók bevezetéséről döntött az Országgyűlés október 18-án. Ezek a költségvetés helyzetét idén 161 milliárd forinttal javítják, amely hozzáadódik a pénzügyi szektor által befizetendő 200 milliárd forinthoz.
Az energiaszektor kiemelt súllyal szerepel a válságadók között. A 18-án meghozott törvény az energiaellátó cégekre a nettó árbevétel alapján számított adóalap 1,05 százalékát rója ki különadóként. Ez a számítások szerint 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben - az egész energiaszektort tekintve - évi 70 milliárd forint.

A beruházások és a beszállítók is kárát láthatják az energiaszektort érintő válságadó kivetésének. Az energetikai szektort már érinti a Gyurcsány-kormány alatt bevezetett Robin Hood adó, az azonban nyereségalapú. A törvény 2009. január elsején lépett hatályba, és eredetileg 2011. január elsején vesztené hatályát. Ezt a pénzügyi forrást a törvény szerint csak távhő-kompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére lehet fordítani. Ebből a különadóból évi mintegy 30 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe. A jelenleg ismert válságadó pedig forgalomarányosan jelenik meg a társaságoknál, attól függetlenül, hogy mekkora nyereségeket érnek el.

 A három ágazat közül első ránézésre az energiaszektor viselheti legkönnyebben az új adókat, hiszen a piac csaknem 100 százalékát lefedő cégek tavalyi egyesített árbevétele 6.800 milliárd forint volt, s ehhez képest a 70 milliárdos különadó elenyészőnek tűnik. Csakhogy a cégek tavalyi 220 milliárd forintos adózott eredményéhez képest a különadó már 32 százalékos visszaesést jelent, miközben éppen a közelmúltban látott napvilágot egy elemzés, amely szerint az ágazatok eredménye az idén csökkenni fog. Az ágazat tavalyi 124 milliárd forintos adóbefizetéséhez képest az új adó a teher több mint 50 százalékos növekedését eredményezi.

Az adó különösen érzékenyen érinti az egyetemes szolgáltatókat, elosztókat és hálózatüzemeltetőek, hiszen a hatósági árak és kormány által meghirdetett moratórium eredményeképpen nincs lehetőség a fogyasztói árak drágítására.  A gázpiacon az olajárak emelkedése és USD erősödése jelentősen emelheti a szolgáltatók beszerzési árait, amely nehéz helyzet elé állíthatja a szolgáltatókat. (hasonló helyzet már volt 2008-ban, annak fejleményeként került bevezetésre a jelenleg is fizetendő import korrekciós tényező) A kivetett adó miatt szabadpiacon sem valószínűsíthető áremelkedés a 2011. évre, mivel az utóbbi időszakban a villamos energia világpiaci és hazai árak jelentősen csökkentek és a piaci verseny tovább erősödött. Sőt a 2011. éves szerződéseket (több esetben szinte azonos árakon a 2012. évit is) a fogyasztók jelentős része már az év első felében megkötötte, ami sok esetben akár 10-30%-os árelőnyt jelentett az aktuális 2010. évi beszerzési árakhoz képest.